Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - Születési rendellenességek

legintenzívebbek. Szinte mindenki ismeri, s hozzávetőlegesen a most középkorú generáció még hisz benne, hogy ha az állapotos asszonyra valami ráhull, ráfröccsen, nekirepül, hozzádobnak valamit, megütik valamivel, a gyermek testén jegy lesz ugyanott, ahol az ütés, fröccsenés az anyát érintette.

93 S a vöröses vagy barnás színű, gyakran a bőr szintjétől kiemelkedő jegy alakja a hullott, dobott gyümölcsökre (ez a leggyakoribb), virágra, állatra (főleg egér, bogár), forgácsra, kukoricacsutkára stb. fog hasonlítani. Vannak bizonyos megszorítások is: csak akkor marad ennek nyoma, ha az ütés az anya nyuszka testit érte, vagyis ahol nem fedte ruha (örhalom), illetve ha az asszony megijedt ettől (Ipolyvece). Egyesek szerint a magzat mozdulása után már nem ártalmas (örhalom).

94 Emlegetnek olyan eseteket is, amikor szándékosan, rosszindulatból dobtak hozzá valamit: a család haragosai, a menyecske régi szeretője, az anyós, akinek a fiatalasszony nem merte bevallani, hogy gyermeket vár stb. A születendő gyermek érdekében tehát egyrészt jó elkerülni az ilyen ártalom eshetőségét. Pl. a várandós asszony ne forgolódjon eperfa alatt, mert az érett eper könnyen lehullik. Másrészt közömbösítheti a már bekövetkezett bajt: ne kapjon oda, ahol az ütés érte, akkor nem lesz nyoma a gyermeken (örhalom). Ahol ezt az elhárító akciót nem ismerik, ott az javallott, hogy kapja fel gyorsan az adott gyümölcsöt stb.-t, s nyomja a farához. így ha marad is jegy, olyan helyen lesz, ahol kevéssé látni (Ipolyvece). Más változat szerint a bal kezefejivei törülje le az asszony az ütés nyomát, s a kézfejét ezután háromszor simítsa a farához, így átviszi e jegyet az utóbbi testrészre (Patak).

95 Az anyajeggyel kapcsolatos hiedelmet más, ritka rendellenességek magyarázatához is felhasználják. Ludányiak szerint az egyik falubeli férfi egy hajtincsének festékhiányát az okozta, hogy amikor az édesanyja vele állapotos volt, az apa gyengédségből egy szál fehér rózsával megütögette az asszony fejét. Helyenként, ha a gyermek valamely testrészén szőrös születésekor, annak tulajdonítják, hogy anyjához terhessége idején valamilyen állatbőrt (legtöbbször nyúlét) hozzávágtak (Örhalom). Általánosabban ismert oka azonban ennek, hogy az anya kutyába, macskába rúgott. Ezt szigorúan tiltja a hagyomány a várandós asszonynak. Egyébként leggyakoribbnak azt tartják, hogy a tiltás megszegése esetén az újszülött köldökében lesz szőr.

96