Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - A realizálás negatív eszközei

S ez átvezet a magzatelhajtás, terhességmegszakítás ellen felhozott következő érvhez. Utaltam már rá, hogy az orvosok, tanult bábák kockázatvállalását sommásan kellett honorálni, s a laikus segítség természetbeni kiegyenlítése is olyan terheket jelentett, amit jobbára csak a gazdaréteg vagyoni helyzete engedett meg. A legidősebbek a tudatlanságot hozzák fel a vallási indok után elsőnek: nem vótunk mink kiokositva, nem tudtuk mink, hogy meg mint csinyájjuk, aki tudott is ilyet, nem vallotta kimosnak. Nem elhanyagolható gátló tényezőként a félelem sem. Minden faluban előfordult egy-egy tragikusan végződő eset (elöntötte a vér, vérmérgezést kapott szegény), s tisztában voltak azzal, hogy kockázatos az ilyen felszurkálás, sőt az orvosok által végzett művi beavatkozás szintén követelt áldozatokat. Tartottak továbbá a törvénytől is. Az elbeszélések szerint a hatóságok szigorúan vették az idevonatkozó rendeleteket (csendőrök hajhászták nagyon a gyerekelvesztést), s akire rábizonyosodott, segítőjével egyetemben súlyos börtönbüntetést kapott. - Érdemes megjegyezni, hogy bár szórványosan fellehető a hiedelem emléke, miszerint a magzatgyilkos anyának halála előtt vagy a másvilágon meg kell ennie elcsinyált gyermekeit (Patak, Hugyag, Litke), ezt senki nem hozta fel érvként.

5 3 A sajátmaguk adta indoklások többé-kevésbé megalapozottak, összefüggéseiben vizsgálva a kérdést, magam részéről arra a következtetésre jutottam, hogy területünk gazdasági elmaradottsága, társadalmi, szemléletbeli konzervativizmusa következtében a múlt század végéig nem érlelődött ki a születéskorlátozás olyan mérvű igénye, mint a kedvezőbb körülmények között, gyorsabb ütemben fejlődő dunántúli, délvidéki parasztságnál. A nagymérvű gyermekhalandóság,

54 az egészségtelen lakáskörülmények, az elmaradott közegészségügyi viszonyok, a halálozási átlagkorhatár alacsony volta — mind ezt látszanak erősíteni. Feltételezésem mellett szól az a körülmény is, hogy mind a magzatelhajtásra, mind a fogamzásgátlásra, s a szaporulat mértékét általánosságban célzó akciókra vonatkozólag igen kevés az irracionális, mágikus adat. Amikorra a kapitalizálódás következményeként elsősorban a módosabb rétegnél kialakult a születéskorlátozás fokozott igénye, addigra az egészségügyi feltételek, ha illegális formában is, de adottak voltak.

55 Az ilyen szolgáltatások igénybevételére pedig egyébként is csak a nagy gaz darétegnék volt anyagi lehetősége. Ezzel természetesen nem tagadom bizonyos népi abortiv eljárások korábbi ismeretét, általános gyakorlatnak azonban nem tartom. Végezetül még arra térek ki, hogyan ítélték meg erkölcsi szempont -