Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
BEVEZETÉS
mek körül csoportosítható — egyébként nagyszámú - szokás és hiedelemadat összegyűjtése számára tulajdonképpen csak adalék a „szegény asszony életéről" megírandó nagy munkájához. Gönczi Ferencnek. — több más, az Ethnographiában napvilágot látó publikációjával együtt — a születés körüli szokásokról írt dolgozata 42 ugyancsak előtanulmányként, később beolvasztandó fejezetként fogható fel a Göcsejről és Hetesről megjelenő nagyszabású monográfiához.. 4 3 A szerző — általunk is vizsgált — témakörhöz való vonzódása azonban nyilvánvaló, s e monográfia alapvető szakirodalmat jelent számunkra. Tartalmában és mennyiségében rendkívül gazdag anyagot fog össze a ,.Születés körül való szokások" című fejezete, amely a lakodalom termékenységet célzó mágikus praktikáitól a korozsma ajándékozásig minden idevonatkozó szokás, hiedelem és gyógyítás vonatkozást végigkísér. 44 A családi élet tárgyalásánál részletezi a csecsemő- és kisgyermekgondozás mágikus, gyakorlati és társadalmi vetületét 4 5 Ezen túl valamennyi tárgykör részletes bemutatása révén további, fontos adalékokhoz jutunk. 46 A szerző a kistáji, vallási eltérések pontos regisztrálása mellett esetenként kitér az időbeli változásokra, s az anyagot a gazdasági—társadalmi háttérbe ágyazva szemléli. Gönczi Ferenc nevéhez fűződik témánk magyar szakirodalmának másik alapműve, a „Somogyi gyermekek '. Az egész Somogy megye magyar, német, horvát parasztságának gyermekkel kapcsolatos hagyományait impozáns adattömeggel bemutató mű megírását hosszantartó, alapos gyűjtőmunka előzte meg. A témamonográfiában Gönczi lényegében mindent elmond, amit a helyi recens anyag lehetővé tesz. A családtervezéssel indít, majd végigmegy a terhesség, szülés, gyermekágy, avatás, keresztelés, komaság, csecsemő- és gyermekgondozás, betegségek gyógyítása témaegységeken, továbbá bemutatja a gyermekfolklór (szöveges és nem szöveges) nagyrészét. Elsősorban a hiedelmek, szokások érdeklik, de foglalkozik a köznapi, gyakorlati teendőkkel, s alapossága szükségszerűen elvezette — különösen a családtervezést illetően — a gazdasági és társadalmi meghatározók feltárásához is. Bár nem tekinti céljának az összehasonlítást, az anyagon belül mutatkozó nemzetiségi, vallási különbözőségeket regisztrálja. Az időbeli változásra vonatkozó utalásai viszont sajnos kevésbé konkrétak. Ezzel lényegében le is zárul a születés témával foglalkozó, figyelemre méltó publikációk sora. Természetesen állnak még rendelkezésünkre további források, amelyek azonban inkább csak az egyes adatok földrajzi elterjedtségére vonatkozó ismereteinket gyarapítják. Néhány kisebb köz