Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

29. Ld. még FarkasP., 1911. 158. 30. Általánosabb felfogásnak látszik a szakirodalom alapján fid. Györgyi £., 1962. 20., Tóth F., 1975. 123.,SzathmáriL, 1978.220.). 31. Ugyanezt tapasztalta Püinyben Nyáry A., 1909. 132. A mátraalji palócoknál a legényektől is elvárták, hogy szüzességüket megőrizzék a házasságig (Morvay /., 1956. 129.). 32. Ellenkező véleményt a legények viselkedésével kapcsolatban ld. SzathmáriI., 1978. 220. 33. Papp L. szerint Kiskunhalason a leány érintetlensége elsőrendű szempont volt a párválasztásnál (Papp L., 1941. 29.). Hasonló értelmű Vajda M. egyik balmazújvárosi adata (Vajda M., 1978. 8.). Molnár M. szerint a „morális körülmények legtöbb esetben meggátolták a házasságot", de részletesen nem fejti ki a szerző, mit ért ezalatt (Molnár M., 1965. 403.). Fél E. viszont rámutat, hogy az általa vizsgált marcelházi nagycsaládban a leány vagyoni helyzete volt elsőrendű meghatározó ilyen esetben (FélE., 1944/a. 14-15.). 34. Nyírmeggyesi adatok szerint az ilyen legényt éppen, hogy csábítgatni kezdte a többi lány (Luby M., 1935. 141.). Balmazújvárosban semmi hátránya, illetve előnye nem származott ebből a legénynek (Vajda M., 1978. 8.). 35. Ez nem feltétlenül jelentette azt, hogy korosabb a leány, inkább állandósult a szókapcsolat. 36. Olyan esetekben használják a kifejezést, amikor az illetőt idősebb kora, kedvezőtlen társadalmi állapota (özvegy, esetleg több gyermekkel, szegénység) vagy testi, szellemi fogyatékosságai, esetleg valamiféle erkölcsi megbélyegzettség miatt korábban rendre visszautasították, avagy nem közeledtek hozzá. 37. Azon felfogásra, amely szerint egyértelműen a leányt hibáztatják ld. LubyM., 1935. Hl., Herkely K.

t 1939. í01.,PappL., 1941. 2S.,Ruitz I., 1965-1966.598., Göldner M., 1971. 27., Tóth F., 1975. 122., ÖrsiJ., 1976. 39. — A legény kizárólagos elmarasztalására Id. Jung K., 1978. 74—75. - A palócnak tartott vidékről származó megfigyelések szerint mindkét félre nézve egyformán szégyen volt (Nyáry A., 1909. 132.,Malonyay D., 1922. 7S.,FélE., 1941. 252.,Morvay J., 1956. 129.). 38. A múlt század közepén az ilyen legényt ösagárdon kitiltották a fonóból, s ha mégis elmerészkedett volna, legénytársai megbírságolták (Garády, 1854. 36.). A mátraalji palócoknál úton-útfélen rákiabálták a tettét (Morvay J., 1956. 129.). Ezen túl Tóth F. adatai között is találunk olyat, hogy a legény ilyen esetben férjnek sem kellett, bár hoz ellenkező példát is (sajnos azonban itt nem részletezi az esetet, hogy nem szegényebb leány vállalta-e a gyermekes apát férjnek. TórA F., 1975. 24.). 39. Szatmár megyéből ellenkező következtetést közöl LubyM., 1935. 142.: üyen esetben is elítélték a fiatalokat, nemcsak a tágabb közösség (pl. keresztszülőt