Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

natkozásában azt a feltevést, hogy a falusiak az állattartás napi munkái mellett hamar tisztába jöttek a nemi élet, szülés mibenlétével.

115 A nagyobb jószágokkal kapcsolatos teendők elvégzésébe — a legeltetést leszámítva - a lányokat nem vonták be, ellesnél, csikózásnál, malacozdsnál leánygyermeknek nem volt helye, nagylánynak pedig különösen nem. Továbbá azt tapasztaltam, hogy a hagyományos gondolkodás szerint korántsem olyan magától értetődő az asszociáció az emlősök és az ember között, mint a biológia alapjait ismerő mai embernek.

116 Az előzőekben külön foglalkoztam a házasság előtti szexuális kapcsolatokkal. Bár csak feltételes megállapításokat tehetünk e témakörből, annyi azonban valószínű, hogy az alkalomszerű együttlétek kevéssé voltak alkalmasak rá, hogy ezek révén a házaséletre érdemben felkészüljenek a lányok. Láthattuk azt is, hogy a kapcsolatoknak csak egy részénél számolhatunk egyáltalán érzelmi alapokkal. Ha ez fennállt is, akkor sem valószínű, hogy a fiatal lányok aktus közben felszabadultak félelmeik, gátlásaik alól. Jobbára ezek az együttlétek sem különböztek a házasság alatti eltűrt-elviselt, majd megszokottá váló szexuális érintkezésektől. Ha valamelyik leányban volt is kezdeményező kedv, részben szégyellte, részben pedig azért titkolta el, nehogy a partner azt higgye, hogy már tapasztalatai vannak. A legény elfogadta a passzív odaadást, ő sem igen várt különösebbet.

117 Mindezekből azonban nem szabad arra következtetnünk, hogy szándékukban sem állt felkészíteni a lányokat a házasságra, anyaszerepre.

118 Több jelenségből vontak le következtetést már házasság előtt (pl. a havi vérzés első jelentkezésének időpontja), valamint a mágikus tilalmak egy része érvényes erre az időszakra is (pl. az ikrek születését megelőző szabályok). A terhességre, szülésre vonatkozó preventív és produktív mágikus képzetekről, eljárásokról beszéltek a leányoknak családtagok, ismerősök egyaránt. Több adatközlő úgy emlékszik vissza, hogy lakodalom előtt ezekről részletesen kioktatta édesanyja, vagy emlékezetébe idézte a már korábban elmondottakat.

119 Tehát a maguk módján felvilágosították a férjhezmenő lányokat. A házasság előtti, mai értelemben vett felvilágosítás terén vidékünkön nehezen indult meg a fejlődés. A kisgyermeket ma is a gólyamesével intézik el. A falun élő, dolgozó lakosság körében, hozzávetőleg a harminc év alattiakat leszámítva, napjainkig tartja magát az a nézet, hogy erről beszélni illetlen dolog. Többen nehezményezték, hogy az iskolában mostmár kötelezni akarják a szülőt, hogy magyarázzon nekik. Változást csak a korszerű biológiai ismeretek, szexuális nevelés tantervbe iktatása hozott -