Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai

esetekből kiderült, hogy saját társadalmi rétegükön belül legtöbbször azonos esélyekkel indultak, mint törvényesen született társaik. Bár, ha a másik fél szülei valamilyen okból nem helyeselték a fiatalok kapcsolatát, az első megfogalmazott kifogás mindig az anya múltjára vonatkozott. ,Azt akarod elvenni?! Hát annak olyan vót az anyja! Szóval, hogy olyan életet élt. Hogy kurva vót. Hát ezt felhánytorgatták " (Kmettiné Mitasz Rozália, sz. 1934., Ipolyvece). Az adatközlők az eddig vázolt helyzetet, hozzáállást tartják tipikusnak a házasságon kívül született gyermeket illetően. A gyakorlatban azonban többféle változat kialakulhatott. Olyan helyzetben, amikor csak a nagyszülők rátartisága akadályozta meg az egymáshoz kölcsönösen vonzódó, gazdaságilag kevéssé eltérő állású szülők egybekelését, ha a természetes apa önként hozzájárult nevének viseléséhez, könnyebb helyzete volt a gyermeknek. Veszekedésnél odavághatták ugyan az anyjára vonatkozó sértést, azonban az asszony enyhébb erkölcsi megítélése közvetve nála is érvényesült. Az ilyen gyermek pl. megengedhette magának, hogy akár gúnyolódjon is apja családjával. Pl. egy eset az első világháborút követő évekből: „Ha a fiú apjáék gyüttek, kiabált a gyerek mind ig: Nagy apám! Nagyanyám! Azok megharagudtak; Nagyapád az öregisten! Persze oszt a népek meg nevették, hisz' igaza vót a gyereknek" (Kanyoné Varga Márta, sz. 1913., örhalom). Ha a természetes apa vagy annak rokonsága rendszeresen támogatta a gyermeket, ez ismét enyhítő körülménynek számított. Ilyenkor az ő, apjához fűződő viszonya is módosult. Amelyik gyermeket pedig az apa törvényesen elismerte, az anyai jusson túl apjától is számíthatott örökségre valamelyest, s így párválasztási esélyei növekedtek.

96 Családos embernél valóban csak személyes rosszindulatból hozták esetleg elő törvénytelen származását. Ilyenkor már saját életvitele, cselekedetei alapján ítélték meg.

9 7 A házasélettel, anyasággal kapcsolatos racionális ismeretek forrásai Dolgozatom leíró részének témája felfogható úgy, mint a terhességre, szülésre, csecsemőgondozásra vonatkozó paraszti ismeretek aktiválódása (illetve az aktiválódás emléke). Az előzményekhez hozzátartozik azonban annak felderítése, hogyan nevelődtek.bele a leányok a kérdéses hagyomá-