Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PÁSZTORMŰVÉSZET Lengyel Ágnes

sével, illetve gyógyításával állnak kapcsolatban. Mágikus erőt és baj el­hárító képességet tulajdonítottak a kígyónak. Levedlett bőre tarisznyá­ban hordva szerencsét hozott, s újhold péntekén napkelte előtt rontás­ra lehetett használni. Úgy tartották, ha a pásztor a kígyótól el merte venni a bekapott békát, hét főbűne megbocsáttatott. A Szent György­nap előtt fogott kígyó és gyík a juh minden betegsége ellen hasznos volt s ezzel mások juhainak a hasznát is el lehetett venni. Ha a kígyó nyelvét ostornyélbe befúrták, és ezzel hajtották ki tavasszal a nyájat a legelőre, akkor abban az esztendőben elkerülte a jószágot a betegség. A pásztorság archaikus hitének a díszítőművészetben való megjelené­sére példa lehet a kígyóábrázolások és más kozmikus jelek (nap, hold, csillag) meglehetősen gyakori előfordulása a juhászkampókon, boto­kon, ivóedényeken, fokosokon vagy baltafejeken. 524. Körtefából faragott feszület. Szilágyi Barna János kondás készítette Kisterenyén, 1949-ben. PM 67.10.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom