Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PÁSZTORMŰVÉSZET Lengyel Ágnes

kedö állomásait, a szántás-vetés és aratás jeleneteit faragta alkotója. Az asztal elkészülésének évében, 1885-ben Bertók János tálasfogast és kanáltartót is készített. Faragott tálasán hat kivont karddal vágtató huszár s utolsóként egyikük velük szembeforduló alakja látható. Barokkos indadíszek veszik körül őket s a kiugró korlát vonala is barokkosán ívelt. Egy korábban bemutatott ivócsanak áttört faragású fogóján is feltűnik az a jelenet, ami Bertók János kanáltartóját koronázza: asztalnál, boroskancsó mellett férfiak ülnek. A támla alsó részén megörökítette nevét és a készítés idejét: „BERTÓK JÁNOS CSI/NÁLTA 18.85 BEN". A millenniumra a királyt is kifaragta egy szék támlájára, amint palástosan, teljes koronázási díszben léptet a lován. Rimócról a debreceni Déri Gyűjtemény őriz egy mind a négy oldalán áttört faragással díszített bölcsőt. Lovas katona, farkassal küzdő ember és erdei állatok láthatóak rajta. Malonyay Dezső (1922:263), két végén álló emberalakokkal díszített, egyszerűbb darabot ismertet vidékünkről. Az áttört faragású bútorokat már 1930 körül kezdte kiszorítani a virágkompozíciókkal díszített, szecessziós stílust utánzó, ugyanakkor helyi ízléshez igazodó tetszetős asztalosmunka és áttört bútorok az 1940es évek után már nemigen készültek (K. CSILLÉRY K. 1973:123-124). Ahogyan azt eddigi példáink is érzékeltették, a kiemelkedő színvonalú pásztorművészeti alkotások egy része önálló alkotóegyéniségekhez köthető, akiknek neve és munkái korukban a pásztorok között nagyobb körzetben ismertek voltak. A felföldi pásztorművészet egyik legjelentősebb alakja Barna János (1853-1931). Élete során többfelé szolgált, harminc éven át uradalmi számadó juhász volt Nőtincsen. Domború faragással díszített juhász502. Bölcső, négy oldalán áttört faragással. Nógrád megye, 19. század vége. DGy 1326.