Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

PÁSZTORMŰVÉSZET Lengyel Ágnes

482. Domború faragással készített só- és paprikatartó. Elfordítható tetején egy-egy kutya ül. Hajnak József juhász készítette Zagyvapálfalván 1969-ben. PM 73.19.5. Az áttört bútorok készítői is főként pásztorok voltak, akik figurális ábrázoló hagyományaikat társították az asztalosok által készített egyszerű, rácsozott támlájú darabok szerkezetével és eredeti, újfajta stílust tudtak teremteni. Alkotásaikra leginkább a szomszédságukban élő pusztaiak tartottak számot, de a parasztportáknak is megbecsült bútorai voltak ezek. Az áttört faragás eddigi legkorábbiként ismert darabja egy pilinyi pad, melynek datálása 1879. Valószínűleg készültek ennél korábbiak is, de a palóc áttört bútorok kialakulása nem valószínűsíthető a 19. század közepe tájánál korábbra (K. CSILLÉRY K. 1989:870872). A pásztorok mellett uradalmi cselédek, erdőkerülők és tanult mesteremberek (pl. kerékgyártó) is faragtak áttört támlás padokat. Asztalosok szintén elkészítették a parasztok számára, akik ezeket körülbelül az első világháborút követő időig igényelték. A készítők között kivételként említhetjük Pál János nevét, aki tízholdas litkei parasztgazdaként faragott áttört lócákat. Uram József a Varsány melletti Havas-puszta uradalmi cselédje viszont, parasztcsaládba való beházasodása után másoknak már nem faragott üyen bútort (K. CSILLÉRY K. 1989:871). Uram József huszáros padja a szobában fő helyen állott és a házbéli patriarchális rendet meg a bútor megbecsültségét mutatja, hogy csak a gazda és felnőtt fia ülhettek rá (K. CSILLÉRY K. 1973:124). A néhány évtizednyi virágzást megélő áttört technikájú faragás a háttér kivágásával egyedülálló módon oldotta meg a térábrázolás kérdését (HOFERT.-FÉL E. 1994:34). Az áttörtén faragott díszítésmódot nem a természetes arányok jellemzik, hanem alkotójuk aszerint nagyította-kicsinyítette szereplőit vagy a háttér részleteit, hogy monda-