Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

TÁNC- ÉS ZENEI HAGYOMÁNYOK Felföldi László

420. Dudás. Turdélius Sámuel lelkész rajza a sziráki evangélikus egyházközség anyakönyvében, 1712. Vegyes anyakönyv I. alapján 421. Hegedűs. Turdélius Sámuel lelkész rajza a sziráki evangélikus egyházközség anyakönyvében, 1726. Vegyes anyakönyv II. alapján tartalmú rajzokkal díszítette az egyházi anyakönyvet, amely egyszerre szolgált a születések, a házasságok és az elhalálozások bejegyzésére (MANGA J. 1973:214-215). A rajzokhoz külön magyarázó szöveg nem tartozik, de az anyakönyvi bejegyzések közötti elhelyezésükből következtetjük, hogy a dudást, a hegedűst, a táncoló párt, a két táncoló férfit, a bölcsőt, fegyverkovácsot, a menyasszonyt és a vőlegényt, a halált és a férfit ábrázoló rajzokat az emberi élet három szüksége (a születés, a házasság és a halál) foglalja tematikai egységbe. Úgy tűnik, gondolati hátterüket a Biblia Prédikátor könyvének 3. részéből az 18. vers adja: „1. Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. 2. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, ami ültettetett.