Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VALLÁSOS NÉPMŰVÉSZET Limbacher Gábor

1705-ig állott. A mihálygergiek még 1731-ben is fából építették Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt egyházukat, bár hamarosan elhatározták köböl való újjáépítését. Amikor Nagybárkányban az 1870-es évek végén árvíz tette használhatatlanná a templomot, ideiglenesen szintén fatemplomot építettek. Az egri püspök 1772-ben úgy rendelkezett Hasznos Alsóhuta lakóinak kérelmére, hogy ha nem akarnak minden vasárnap a messze lévő tari anyatemplomba eljárni, akkor lakóhelyükön legalább fatemplomot építsenek, erre az építőanyag bőven rendelkezésükre áll. Ilyen indítékkal, hogy ne kelljen mindig a várbeli kápolnába fölmenni, és szegénységük miatt is, a kékkőiek fából építettek úgynevezett plébánia-kápolnát az 1759. évet követően. Az ideiglenes fatemplomok építésénél kevésbé, de a korábbi középkori majd török utáni elterjedt gyakorlat időszakában feltételezhető, hogy köznépi alkotóik keze nyomán a fatemplomok népművészetinek mondható je362. Szentháromság-mellékoltár, egykori községi bíró alapításaként, az első világháborút követő évekből. Szátok, római katolikus templom