Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A SZOKÁSOK TÁRGYAINAK NÉPMŰVÉSZETE - A jeles napok Lengyel Ágnes

334. Farsangi alakoskodó: szalmamedve. Szügy, 1937. Gönyey Sándor felvétele, NMF 77098. becsben tartották a gyertyaszentelőkor (febr. 2.) megszentelt gyertyát. Ipolytarnócon két vagy három párat is vittek szentelni s a szentelmény oltalmazó erejét hangsúlyozva, a ház tisztaszobájának falára akasztottak. Égzengéskor, halálesetkor meggyújtották (MANGA J. 1979:214). A farsang a lakodalmak, disznótorok és a fiatalság fonóbeli szórakozásainak ideje volt. A szokások leginkább a jeles időszak utolsó három napjához kapcsolódtak. A fonóház gerendájáról ekkor Karancsberényben fenyőágakból, rozmaringból, pattogatott kukoricából font bokréta lógott. A lányok a legényeknek külön is készítettek bokrétát (MANGA J. 1979:217). Farsang hétfőjén a gyerekek és a legények sorra járták a házakat, cigányzene kísérettel, maskarának öltözve. Ipolytarnócon farsang keddje volt a bakkuszok napja. A férfiak sza«•Cl \