Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A SZOKÁSOK TÁRGYAINAK NÉPMŰVÉSZETE - A jeles napok Lengyel Ágnes

328. Ostyasütővas. A véset rozmaring ágakkal körülvett, koronás magyar címert mutat és kettőskeresztet csillaggal. Cigánykovács készítette. Piliny, 1924. PMNA 699-74. alapján 329. Ostyasütővas heraldikus motívumokkal. Erdőtarcsa, 19. század vége. PMNA 699-74. alapján 330. Négyszögletes formájú ostyasütővas. Egyik oldalán a középpontban álló kereszt mellett kétoldalt kehely van ostyával. Másik lapján „Isten báránya" ábrázolás látható, amit a négy sarokban nap, hold, csillag és kereszt vesz körül. Csuka József kovácsmester készítette Erdőtarcsán 1900-ban. PMNA 699-74. alapján azok a hívek vettek magukhoz, akik nem áldoztak a templomban (BÁLINT S. 1938:118). Az ostya sütövasa két korong vagy téglalap formájú vaslapátból áll, hosszú nyéllel. A vaslapokat változatos ábrázolásokkal díszítették a helyi kovácsmesterek vagy később a lemezgyári lakatosok. Mellettük vándorárusok is terjesztették a cigánykovácsok által készített darabokat. Véséssel, pontozóvassal vagy a lágyvasba nyomott formával alakították ki a mintázatot. Leginkább jellemző az ünnepnek megfelelő vallásos díszítmény. A keresztek formája, végükön hármas félkörökkel lezárt szárakkal, sokszor falusi kőkeresztekre emlékeztet. Gyakori a szív, rozmaring, tulipán, virágminta, rozetta, címer, nap, hold, csillag vagy heraldikus motívum. A megrendelő neve, a készítés ideje is sűrűn szerepel. A peremszegélyeken vagy az egész vaslapon előforduló, egyszerű, mértanias díszítmények között koncentrikus köröket, apró félkörökből kialakított füzéreket, vonalas variációkat találunk. Az ostyasütővel készített sütemény tésztája lisztből, tojásból, tejből és cukorból készült, melyet a felhevített vaslapra öntöttek s ennek ollószerű szárait összezárva sütötték meg a malomkalácsnak, molnárkalácsnak vagy lucakalácsnak is nevezett ostyát (CS. SCHWALM E. 1989:423-424). Pilinyben azokra a helyekre, amelyeket különösen ki akartak tüntetni, összesodorva vitték (NYÁRY A. 1909:148). Kultikus ételként az ostya szerepet kapott a karácsonyi vacsorán. Mézbe mártogatva, fokhagymát belecsavarva fogyasztották, darabjait beletették a karácsonyi morzsába is, mely az év során betegségek gyógyításáig <T ^ T *