Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

A NÓGRÁDI TÁJ ÉS LAKÓI Zólyomi József

(pl. Érsekvadkert, Dejtár, Patak, Szendehely) elszegényedett lakossága Budapest és környékének építkezésein dolgozott, míg a keleti részen fekvő települések lakói a 19. század közepén megnyílt Salgótarján környéki szénbányákban, majd a később létesült salgótarjáni üzemekben (Acélgyár, Üveggyár) kaptak munkát. A 18. század közepétől az egyre több családot érintő elszegényedés a községek gazdasági fejlődésének ütemét lelassította. A jómódú parasztság vékony rétege megkísérelte környezetét a polgári életmódhoz