Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VISELET - Parasztviselet Flórián Mária

díszítést nélkülöző alsófőkötőt, a tutrix, illetve trotyáX az 1930-as években az idős asszonyok még halálukig viselték. A leányok a legényektől kapott gyöngygalárissíű „díszeskedtek", amit, hogy nyakuk ne legyen meztelen, nyuszka, 18-20 sorosan fűztek fel. Legújabban megyeszerte a csiga-, szalma-, viaszk- és zabgyöngyöX felváltó, porcelánhatású tejgyöngyöt szerették. Akinek katona kedvese volt, udvarlója katonai rangja szerint - a tüdőszín kaucsukrózsák helyett - egy-három katonacsillagot fűzött a gyöngysorba. A lányok testálló posztókabátot, az asszonyok nászajándékban kapott báránybőr nagyködmönt és ujjatlan piros-zöld gyapjú, vagy selyemhímzéses, vörös irhaszegélyes kisködmönX, cucajt viseltek. A cucaj annyira hozzátartozott ennek a viseletcsoportnak ünnepi öltözetéhez, hogy amikor utolsó készítője, a pásztói szűcs meghalt, volt, aki magának hímzett cucajt a régiek mintájára. Hollókőn és vidékén a férfiak még 1920 táján is viseltek gatyát és bocskort. Az ünnepi gatya alja rostos, azsúros volt. Egykor Lévára hordták a kallómalomba, hogy habosra mángorolják. A gatya, majd a posztóruha elé is fehér vászon-, később fekete klottszakácskát kötöt-