Kapros Márta szerk.: Nógrád Megye Népművészete (Balassagyarmat, 2000)

VISELET - Parasztviselet Flórián Mária

158. Menyecske ünnepi főkötőben. Főkötőjén kehelyformára igazított selyemszalag rezgőkkel. A csipkés ujjú ingen pruszlik és többsoros gyöngyfüzér. Buják, 1949. Manga János felvétele, PMF 1295. képpen a férfiaké, hiszen az ő mesterembertől vásárolt felsőruháik is ugyanazokban a műhelyekben készültek, mint a magyaroké. A köztük és a magyarok, illetve a különféle szlovák viseletcsoportok közötti különbség nem volt élesebb, mint két magyar viseletcsoport férfiöltözete között. Határozottabban rajzolódnak ki a magyar és szlovák női ruhafélék nyelvi és ízlésbeli különbségei. Zólyomi József (1983; 1988) a Nógrád megyei szlovák nők öltözeteit három csoportba sorolta. Az egyik viseletcsoport, a Sámsonháza körüli falvaké. Ezek, távol a szlovák falvak összefüggő szigetétől, Tarján és a bányák közelségében, régen elhagyták parasztos öltözetüket, és városias, majdnem bokáig