Bagyinszky Istvánné szerk.: A Losonci 23. gyalogezred a Don-menti harcokban 1942-1943 (Salgótarján, 1993.)

Szabó Péter: A losonci 23. gyalogezred részvétele a Don-menti harcokban 1942-1943.

ber 9-én hajnali öt óra előtt pár perccel a harmadik sztorozsevoje-urivi hídfőcsata. Az egy hónap alatt szinte erőddé alakított Sztorozsevoje község elfoglalása nehéz feladatnak bizonyult. Nemhogy a losonci gyalogezrednek nem sikerült a délelőtt folyamán bejutni a faluba, de a fő támadó csoport is csak a kora délutáni óráktól kezdte meg Sztorozsevoje tisztogatását. A német gyaloghadosztálynakvégül elkeseredett helységharc után sikerült délután 18 órára elfoglalni a község egyharmadát. A23. gyalogezred részei, melynek a németek mögött haladva küzdöttek le a még ellenálló szovjet erőket, az első napon még nem j utottak ki a Donhoz. A hídfő középső és déli részén támadó 14. gyalogezred, illetve a 13. könnyű hadosztály sem ért el jelentős eredményeket. Az egriek egy magaslati pontot, a kecskemétiek Uriv község K-i, ÉK-i részét foglalták cl. 1942. szeptember 10. teljes egészében a sztorozsevojei helységharccal telt el. A 23. gyalogezred és a német 168. gyaloghadosztály alakulatai kemény küzdelemben, csak lépésről lépésre jutottak előre. Szinte minden házat és fát külön kellett elfoglalni. Délelőtt 10 órára a 23/1. zászlóalj kiért a Donhoz és az előírt sávot megszállta. Az igen nagy veszteségeket szenvedett 23/11. és 53/IIÍ. zászlóaljak Várnagy Károly őrnagy parancsnoksága alatt egyesített töredékei pedig egész nap a falut és környékét átszelő horhosokban harcoltak a még kitartó szovjet csapatok ellen. A németek késő délután kijutottak a község keleti szegélyéig, déli nyúlványát azonban már nem tudták megtisztítani. A hídfő többi arcvonalszakaszán lényegében nem változott a helyzet. A következő napokra maradt a főtámadó csoport déli irányú lekanyarodása, és ezáltal a hídfő nagyobbik részének elfoglalása. A szeptember 11-i, harckocsikkal is támogatott szovjet ellentámadás azonban szertefoszlatta a