dr. Praznovszky Mihály szerk.: Szontagh Pál válogatott írásai (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 5. Salgótarján, 1985)

FORDÍTÁSOK (Ovidius-ból) ! Próbáltam ajtaját nyitni, zárva volt. A hamis az ütközőbe reteszt tolt. Ám de később kinyitotta ö maga. Ágyamba jött, maradt egész éjszaka. Plogy öleltem, hogy csókoltam Istenem! Mind hiába! — — czudar a vén szerelem. MMR Daemon dum languebat, monachus esse volebat, Ast ubi convaluit, mansit ut ante fuit. MAGYARUL Az ördög betegen Lenni akart barát, Felüdült, folytatta Előbbeni dolgát. FORDÍTÁSA a következő sír-versnek Luisquis ades, tu morte cades, sta, respice, plora, Sum quod eris, modicum cineris, pro me-precor: óra. MAGYARUL: ^ár ki vagy itt, a halál leterít, állj, vissza tekints, sírj; zsz, mi vagyok: csipetnyi homok, te ah! értem imádkor