dr. Praznovszky Mihály szerk.: Szontagh Pál válogatott írásai (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 5. Salgótarján, 1985)

részint szónokiának, részint pedig fül, s grammatica-háborílólag nyilatkoztak Battyányi, Esterházy Kázmér, Forray Iván, Vieay Amadé sat. összesen valami 18-an. Ellene a digniláriusok. mind különös dühhel, s diákul gróf Széchen s a nyitrai püspök nem kisebb dühhel, de magifarul, a csanádi püspök s Kis fiumei gubernátor. Az ügyet pártolók 3-al szaporodónak ti. Vicay, Forray, s Amadéval. így kedves Imrém, a pesti sérelem orvosoltatásához kevés vagy semmi a remény, annyival inkább, mert a megyékből is sok rossz utasítás érkezett, jelesül Szathmár, s Abaújnak. Ráday lemondván a leltleges orvoslási, úgy is elmaradván kétlem, hogy a sérelem előlegessége is megmaradjon. De ez csak magános véleményem. A KK. és RR.-nél kerületileg az úrbéri munkálatokhoz fogtunk, miután a katonatartási munkákat bevégeztél; volna. Legérdekesebb volt ezek között a szeptember 7-ikei ülés, melylyben a múlt orsz. gyűlésen megbukott, akkor 5 cikk véletelt vitatás alá. a jobbágyok visszaválthatóságukról, mely jókora szótöbbséggel most keresztül is ment. A különben legkevésbé szabadelvű követek, mint Zsedényi, Andrássy szinte pártolok ez ügyet, sőt szónokoltak is mellette, meglehetős lelkességgel, különösen Andrássy. Ellene valónak, utasításaiknál fogva, a visszakapcsolt megyéken kívül (:Bánffy így szólott: ha utasításom nem volna, nem szavaznék az indítvány ellen, nem tévén fel küldőimről azt, hogy saját hasznuk, saját érdekük ellen mást parancsolhassanak, világos utasításom levén azonban, kénytelen vagyok ellene szavazni:) Zólyom, Máramaros, Abaúj, circiter tíz megye, voksát felfüggeszté utasítása megérkeztéig 6 megye, ezek közt Szathmár, Torna sat. De ezekről sem hihető, hogy ne pártolják jövendőben s így remélhető, hogy e nevezetes, az életbevágó indítvány, mely Venkheim részéről tétetett, s Deák által jobban világosítatott meg, — megbukni nem fog, annyival inkább, mert mint Nagy Pál monda: szerencsés fog lenni azon földesúr, kinek jobbágya megváltandja magát, s Pázmándy: „a mult országgyűlésen azért