Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Prakfalvi Péter: A Salgótarjáni Vasfinomító Rt., majd a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. medvesi szénbányászatának kezdeti időszaka (1868 - 1940)
ún. szénszállító kisvasutat építették ki Somoskőújfalutól. A feltételezett bánya környékén felfedezhetők a művelés nyomai süllyedések formájában, valamint a kisvasút töltése is beazonosítható. „1899. évben Saigon a szomszéd Janssen-féle 996 kát. hold területű szén-birtokot is vétel utján megszerezte a társulat s ezáltal a salgótarjáni gyárnak évi 1.000.000 q-ra emelkedő szénszükségletét évtizedekre biztosította” (Tetmajer L.- Marton J. 1906). Sajnos adat hiányában ennek lehatárolását, elhelyezkedését nem ismerjük. A Salgóbánya és a vasmű közötti kisvasutat 1879-ben építették át gőzmozdony vontatásává, fogaslécek beiktatásával.- 1910: Az RSV Rt. ebben az évben bányatelket fektet „Salgóbánya VII.” néven. A kérelemből megtudhatjuk, hogy 2,7 Ima telep vastagsága, dőlése közel 2°, É-nak. Egyelőre ennek a pontos helyét nem tudjuk, csak annyit lehet beazonosítani, hogy a Medves-puszta környékén van (Sz. n. 1910). Egy másik cikk alapján azt is megtudhatjuk, hogy a VIII. kutatóaknát légaknává alakították át, és a IV. fékesaknában egy 210x345 m-es szénterületet tártak fel (Wahlner A. 1910).- 1911: A Schafarzik Ferenc (1911) által írt kirándulásvezetőből megtudhatjuk, hogy a széntermelés kb. 100 000 tonna/év, a szén fűtőértéke 4400-5000 kcal/kg, a telep vastagsága 1,5-2,0 m, és ezen a területen csak a III. telep maradt meg. A földtani szelvénye alapján látható, hogy a széntelep É-i irányba dől (2. ábra). Az RSV Rt. bányatelkeinek kiterjedése 20-25 km2. jWsTi. 2. ábra É-D-i irányú földtani szelvény a M edves-fen nsíko n keresztül, a szelvény tetején látható számok a fúrások mélységét jelölik (Schafarzik F. 1911).- 1912: id. Noszky Jenő ekkor írja le először, hogy a Medves alatti széntelepekben eróziós árkokat tártak fel a szénbányászat során, amit bazalt tölt ki (id. Noszky J. 1912). 75
