Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig

főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve., Dr. Jekelfalussy József (szerk.): A Magyar Korona Országainak helységnévtára., A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenkint., A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népességfőbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint., Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiái adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint., Az 1930. évi nép- számlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint., Az 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községek szerint. A grafikonon látható, hogy Nádasd lakossága jelentős növekedésnek indult a 19. század második felétől: közel száz év alatt a település lakossága megnégyszereződött. A kezdeti emelkedést a kolerajárvány törte meg, ami 1873-ban Nádasdon is különösen nagy pusztításokat végzett.23 A 19. század utolsó évtizedeiben ismét jelentős emelkedés történt, majd a 20. század eleji stagnálást követően az 1920-as évektől ismét számotte­vően növekedett a település lakossága. 1880-ban az önálló iparosokon kívül Nádasdról 5 tisztviselő és 5 gépész -ez alatt a művezetőket érthetjük-, 235 férfi és 5 nőmunkás, Balatonról 50 munkás tevékenykedett a iparban, amely összességében minimálisan magasabb a vasgyár munkáslétszámánál is. Feltehetően kis részben más üzemeknél is munkát vállalhattak a környékbeliek, azonban túlnyomó többségük természetesen a legközelebbi ipari egységnél helyezkedett el.24 1910-1930 között a borsodnádasdi keresők fele a lemezgyárban dolgozhatott. Az üzem munkavállalóinak kétharmada-háromnegyede a község lakói közül került ki. Emellett a közeli Balaton és Bekölce falvak népessége közül tevékenykedtek nagyobb számban bejáró munkásként a gyárban, néhányan még messzebbi községekből verbu­válódtak. Az arányok azonban a 20. század első felében többször módosultak. Az első világháború és a Trianon utáni összeírás idején jóval magasabb volt a borsodnádasdiak aránya az ipari munkavállalók között, mint a másik két falué. Borsodnádasd lemez­gyári keresőinek száma ekkor minimálisan csökkent, Balaton esetében is valamelyest redukálódott, Bekölce viszont ipari keresőinek egyharmadát elvesztette tíz év alatt. Ennek oka az volt, hogy tisztviselőit és képzett munkásait a gyár igyekezett megtartani, míg képzetlenebb dolgozóit könnyebben elengedte a válságos idők alatt. Az üzem lét­száma 1920-ra egytizedével, 616 főről 563 személyre csökkent. Egy évtized múlva azonban látványos emelkedés látható: a gyárban immár 998- an dolgoztak. A borsodnádasdiak száma több mint 30%-kal, a balatoniak közel felével nőtt, azonban ennél még látványosabb, hogy a bekölcei ipari keresők száma közel meg­háromszorozódott. A prosperáló időszakban tehát nemcsak visszavehették a korábban elbocsátott dolgozókat, hanem jóval több munkaerőt tudtak felvenni, feltehetően fő­képp segéd- és betanított feladatokra.25 A háborús konjunktúra megindulásával az 1930-as évek második felétől még több munkáskézre lett szükség. Ekkorra már második és harmadik generációs munkások és 23 BÁRCZY 1960:75. 24 MNLOL XXXII.-23-h-A-69. 1880.535.doboz 25 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása köz­ségenkint Budapest, 1904., A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint. Budapest, 1913., Az 1920. évi népszámlálás. Második rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok közsé­genkint Budapest, 1925., Az 1930. évi népszámlálás. II. rész. Foglalkozási adatok községek és külte­rületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok. Budapest, 1934. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom