Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Nagy Péter: „Telepiek, falusiak” és bejárók - A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig
A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE TÖRTÉNELEM XLI. KÖTET (2018) „TELEPIEK, FALUSIAK” ÉS BEJÁRÓK A (borsod)nádasdi vasgyár társadalma a kezdetektől az államosításig1 NAGY PÉTER Eszterházy Károly Egyetem, Eger A Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület 1864-ben hozta létre nádasdi vasgyárát, amely jelentősen átalakította a helyi társadalmat. Korábban ugyan már foglalkoztak bányászattal a térségben, azonban a lemezgyár alapítása ennél számottevőbben járult hozzá a település és közvetlen környezete iparosodásához. Természetesen ez a folyamat nemcsak a helység képében, hanem annak társadalmában is jelentős változásokat hozott. Honnan verbuválódtak a bevándorlók? Hogyan alakult át a helyi társadalom? Milyen rétegei voltak, és hogyan helyezkedtek el térben? Milyen jellegzetességek figyelhetők meg a településen belül? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. 1903-tól a település nevét Borsodnádasdra változtatták, hogy különbséget tegyenek az Osztrák-Magyar Monarchia tizenöt Nádasd nevű települése között, így írásomban ennek megfelelően használom a település nevét.1 2 A 19. század közepéig Nádasd lakossága a térség falvaihoz hasonlóan mezőgazdaságból élt. Ebben az időben azonban a település határában barnaszén-lelőhelyeket találtak, és kis mértékben ugyan, de megindult a bányászat.3 Fényes Elek 1851-ben kiadott Geographiai szótárában három nádasdi kőszénbányáról tett említést, ahol 24 bányamunkás dolgozott két felügyelő irányítása alatt.4 A térség ekkoriban a számos felvidéki üzemet működtető Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület (RVE) befolyása alatt állt. A Nádasdhoz közeli ózdi gyár 1847-es beindításával a környékbeli szénbányák kincseire is egyre nagyobb szükség lett, s ezzel megindult a térség iparosodása. Az RVE gömöri kohóiban viszont olyan nagy meny- nyiségű vasolvasztás folyt, amit az ózdi üzem egyre kevésbé volt képes feldolgozni, így jelentős nyersvas-felesleg keletkezett. A hengerelt vasat pedig természetesen magasabb áron adhatták el, mint a félkész terméket.5 A termelés fokozása miatt az ózdi gyár fejlesztése mellett egy új üzem telepítését vették igénybe. Nádasd mellett szólt a település határában bányászott szén jó minősége, amit az akkori fuvarozási nehézségek miatt - vasút nem lévén - helyben lett volna célszerű felhasználni. Emellett a kereskedelem és így a szállítás szempontjából az is nagyon fontos volt, hogy Nádasd két órával közelebb helyezkedett el Pesthez, mint Ózd. Emellett a jobb úthálózat miatt innen a felvevőpi1 A tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból a PD 121065. sz. pályázat segítségével valósult meg. 2 SÁGI 2011:13. 3 A (borsod)nádasdi bányászatról lásd: NEMCSIK 1961 4 FÉNYES 1851 http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/ 5 BÁRCZY 1960:58-65. 53
