Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Hír János: A Cricetodontini nemzetség evolúciója a Kárpát-medencében
A kozárdi típusszelvényt 2014 és 2017 között mintáztuk (Hír 2015, 2016), melynek során gazdag Cricetodontini leletanyagot gyűjtöttünk. Ennek elemzése során arra következtettünk, hogy az közel áll a Felsőtárkányi-medencéből leírt „Cricetodon” kla- riankae-hoz. A kozárdi fauna szintén a korai szarmata Elphidium reginum zónába sorolható. A „Cricetodon” cf. klariankae a fauna domináns eleme. A tipikusan erdei környezetet jelző elemek (repülő mókusok, pelék, hajnalegerek) alárendelt mennyiségben vannak jelen. Ennek alapján egy száraz bozótos környezetet feltételezhetünk. „Cricetodon” cf. klariankae, Kozárd „Cricetodon” klariankae Hír 2017, Felsőtárkány-Felnémet 2/3 és 2/7 lelőhelyek Az Eger és Felsőtárkány között húzódó műút mentén 2003 és 2004 között folyó terepi munkálatok során egy szelvényből két faunát is gyűjtöttünk. Az alsó, 2/3 szint lele tanyagában gyakori egy nagytermetű hörcsög, melyet a tudományra nézve új fajként írtunk le (Hír 2007). A faj diagnózisa: nagy termetű és magas fogkoronájú Cricetodon. Az Ml-en az ante rocone osztott, a mesoloph nem fejlődött ki, a paracone hátulsó ectolophja és a meta- cone elülső ectolophja összeér. Rövid protocone-sporn is kialakult. A vércsorogi, a kozárdi és a felsőtárkányi anyagok elemzése alapj án úgy látj uk, hogy ezek egy közös leszármazási vonalat képeznek, ahol a legfontosabb evolúciós trendek az alábbiak: • a méretbeni növekedés, • a fogkorona magasságának növekedése, • az M2 és az m2 viszonylagos megnyúlása (de kisebb mértékben, mint a Byzantinia nemzetség esetében), • a metalophulid I. n. redő megerősödése az ml-en, • a linguális és labiális anterolophid n. redők, valamint a protosinusid és anterosi- nusid n. mélyedések redukciója, majd eltűnése az ml-en, • a paracone anterior ectoloph n. redő megerősödése a Ml-en, • a mesoloph, a protolophule I és az anteroloph linguális ága n. redők eltűnése a Ml-en. A “Cricetodon” klariankae faj eddigi értékelése a nemzetközi irodalomban Prieto et al (2010) leírják a “C.”fandli n. fajt az ausztriai Gratkornból és az alaktani hasonlóság alapján evolúciós kapcsolatot (ős/leszármazott) feltételeznek a “C.” fandli és a C. klariankae között. Ugyancsak Prieto et al (2010) vetik fel, hogy az ausztriai faj nemzetségbeli besorolása kérdéses, ezért javasolják az idézőjeles “Cricetodon” megnevezést. Egy későbbi publikációban Prieto et al (2014) tíz idézőjelet a “C.” klariankae-ra is kiterjesztik. 344
