Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Hír János: A Cricetodontini nemzetség evolúciója a Kárpát-medencében

Legfontosabb alaktani jellemzők De Bruijn et al (1993) szerint. A Cricetodon nemzetséghez képest a fogkorona kúpjai alacsonyabban fejlettek. A felső fogakon a meso- loph mindig hosszú. Az ml anteroconidja oldalirányba széthúzott, pengeszerű.

Schizocricetodon

Ritka nemzetség, mely egyelőre kizárólag csak a svájci Nebelbergweg n. lelőhelyről került elő. Legfontosabb alaktani jellemzői Kalin & Engesser (2001) szerint.

Közepes méretű alacsony fogkoronájú cricetida, melynek Ml-én az anterocone egyértelműen osztott, ml-én az anteroconid rövid és osztatlan. A felső fogakon a há- tulsó szinklinális a metaloph és a posteroloph között erősen redukált, vagy hiányzik. Az alsó fogakon a mesolophid rövid, vagy hiányzik.

Gobicricetodon

Endemikus nemzetség, mely Kelet-Azsia középső- és késő miocén lelőhelyeire jellemző.

Legfontosabb alaktani jellemzői Qiu (1996) szerint. Ml háromgyökerű, az ml anteroconidja egyszerű, vagy még gyengén osztott. A felső fogakon a mesoloph és az ecto- lophok gyengén fejlettek, az alsó fogakon a mesolophidok gyengén fejlettek.

Plesiodipus

Ugyancsak Kelet-Azsia középső miocén képződményeiben fordul elő.

Legfontosabb alaktani jellemzői Qiu (1996) szerint. Ml anterocone osztatlan, gyökereinek száma négy. A fogakon a redők jól fejlettek. A rágófelszínen a kúpok és a re- dők diagonális sorokba rendeződnek. A fogkorona magasságának fokozatos növekedése itt is egy evolúciós tendencia, hasonlóan az európai Hispanomys, Ruscinomys, Byzantinia nemzetségekhez.

334