Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Boglár-Marton Ágnes: Gravitációs tömegmozgások a csővári triász képződményekben (rövid összefoglaló)
Az I. blokk redői, jelenségei: Két eltérő jellegű és irányú redő figyelhető meg, amelyek térben és időben is jól elkülöníthetőek egymástól. A feltárás alsó szakszán van az ún. „nagy redő” (3. ábra)), két rétegzett és nem deformált kőzetegység között. Ez OWEN et al. (2011) szerint is az egyik fő feltétele a csuszamláshoz kapcsolódó redők felismerésének. Bár a csuszam- lás körüli rétegek nem deformáltak és párhuzamosak, a redő közelében a réteglapok lefutása már enyhén hullámos. A redő alatt 2 íves mélyedés is van, az 5. és 6. réteg. Efelett a rétegcsoport felett következik a redőt is magába foglaló szakasz, amely 3-4 m hosszan követhető, átlagosan 30-40 cm vastagságban (max. 70 cm). A legnagyobb mértékű deformáció a redő csuklózónájában érte a rétegeket. E-ról D felé követve a gyűrt rétegeket megfigyelhető az egyre kisebb mértékű deformáció. A redőcsuk- ló helyzete alapján D-ről É felé történhetett a mozgás. Mivel a redőben visszakanyarodnak a rétegek, (ALSOP & MARCO (2006) alapján) valamilyen akadály lehetett a lejtőn, és emiatt nem tudott szétterülni a kőzettömeg. Tipikusan a kompressziós zónára utaló jellegeket mutat a „nagy redő”. A redő jellemzői: lekerekített, szoros redő (TW1SS, 1988), tengelye 119/8, tehát a szállítás erre merőlegesen 209/29 csapásban történt. A szállítás iránya tehát DNy-ÉK irányú volt. Az I. blokk tetején, a II. blokk felőli oldalon a Ny-K irányú falon található még egy redő (4. ábra), azonban ezt sokkal nehezebb követni, az E-D-i falon a rétegek hullámoznak, kiékelődnek, elvékonyodnak. A meggyűrt rétegek oldalirányban kb. 4 m-en követhetőek, utána törmelék és növényzet fedi be. A deformáció 50-60 cm vastagságban érintette a kőzetet. Ez a redő valószínűleg már egy frontálisan szabad csuszamláshoz kapcsolódik, ezért is ilyen nyitott a redő, ellentétben a másikkal. A két csuszamlást 2 külön esemény hozta létre, a köztük eltelt időben pedig normális üledéklerakódás zajlott. 4. ábra Az I. blokk felső redője és az alatta lévő rétegek geometriája Az I. blokkból készült csiszolatok főleg a redőből és környékéről származtak. Jellemző volt rájuk a biogén elemek (Ostracoda, Echinodermata, szivacstű, süntüske, Foraminifera átmeszetek) jelenléte, de a mennyiségük változó volt. A mátrixot mikrit 319
