Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Boglár-Marton Ágnes: Gravitációs tömegmozgások a csővári triász képződményekben (rövid összefoglaló)
A vizsgált terület (l.ábra) a Dunántúli-középhegységi egység legkeletibb szegmense, a Duna-balparti rögök része (HAAS et al., 1997, HAAS & TARDY-FILÁCZ, 2004). Uralkodóan felső-triász platform karbonátok építik fel, de a csővári blokkban vékonyan rétegzett tűzköves mészkő is megjelenik. Jelenlegi feltételezések szerint a Tethys-óceán selfpereméhez közel helyezkedhetett el mint a Dunántúli-középhegységi egység része. 1968-ban fúrás is mélyült a területen (Csővár-1.) a teljesebb rétegtani és szerkezeti megismerés miatt. A fúrás a Csővári Mészkő, a Pokolvölgyi Dolomit és a Vashegyi Dolomit Formációkat harántolta. A pokol-völgyi feltárás felépítése A rétegsor sok helyen törmelékkel fedett, de van egy kb. 30 m vastag rész, ahol jól tanulmányozható, és a fúrás adatait is jól kiegészíti (HAAS et al., 1997). HAAS és TARDY-FILÁCZ (2004) a fácies vizsgálataik során 11 litofáciest különítettek el. A feltárás alján törmelék fedi a rétegeket (sötétszürke, meszes márga található ott). Ezután következik a 16 m vastag mészkő rétegsor, amelyen belül több típus különíthető el (különböző szemcseméretű és megjelenésű kőzetekkel). A mikrofácies elemzés után sikerült egy medencefejlődési modellt felállítani, amely szerint a Csővárimedence fejlődése a karniban kezdődött el, a Neotethys kinyílásához kapcsolódóan. BENKŐ & FODOR (2002) végeztek szerkezetföldtani vizsgálatokat, amelynek eredményeként kiderült, hogy a csuszamláshoz kapcsolódó redőket a Vági-óceán késő-kréta és késő-eocén között végbement bezáródása okozhatta. A gyűrődések és törések ellenére kapcsolatot is sikerült találni a triász fáciesek között, mely szerint a pelágikus Csővári Mészkő és a platform Dachsteini Mészkő összefogazódik a zátonylejtőn. Vizsgálati módszerek A terepi észlelés, illetve mérések (rétegdőlések, redőtengelyek) voltak a munka legfontosabb elemei, hiszen alapvetően jelenségek leírása volt a cél és abból következtetések levonása. Ezen kívül a terepen begyűjtött kőzetmintákból (jelenségek szempontjából fontos helyekről) vékonycsiszolatokat készítettem, amelyek szintén segítették a tömegmozgások jobb megértését. Csuszamlások kialakulásának okai, kapcsolódó jelenségek Az általam vizsgált területen a gravitációs tömegmozgások több fajtáját, így kisebb és nagyobb sűrűségű zagyárak, törmelék- és szemcsefolyások termékeit leírták már. Azonban a csuszamlások és azokhoz kacsolódó jelenségek részletes ismertetését még senki nem csinálta meg, így ezek kialakulásának okait, jellemző geometriáit fogom ismertetni, külön kitérve a sziliciklasztos és karbonátos rendszer különbségeire is. Csuszamlásnak nevezzük azt a gravitációs tömegmozgást, amikor a félig-meddig, de nem teljesen konszolidált kőzettömeg lapos, sík csúszófelület mentén mozog. Bármely lejtőn kialakulhatnak, ahol ezek a síkok nyitott tér irányába dőlnek. A víz jelenléte az 314
