Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Anderko Anna: „Csalogány utcai típusú” kályhacsempék a füleki várból
rajzolódik ki. Ennek az altípusnak a jelentősége az, hogy Kalmár János 1959-es publikációjában szerepel egy teljes csempe belőle, ami alapján sikerült rekonstruálni a típus felső kétharmad részét is. A füleki töredékek és a Kalmár János-féle publikációban megjelent kiegészített darab alapján tehát egy téglalap alakú csempe rekonstruálható, melynek alsó harmadában helyezkedik el a pelikán alakja, felső részén pedig két tulipán szára fonódik 8-as alakban össze. A 8-as alsó részében egy erősen stilizált korona látható, míg felső részében kettéágazó levél jelenik meg, két oldaláról tölgyfalevélszerű növényi motívum csüng, és ebből fut ki a csempe két felső sarkába a tulipánok feje.66 II/22/b típus: Ehhez az altípushoz csupán egy töredék köthető biztosan, mely nem sokban tér el az előzőtől. Itt a pelikán nyakát szűkebb ívben hajlítja meg, nem jelenik meg rajta a pöttyözés sem. Feltűnő különbség az előzőhöz képest a mázhasználat is, ugyanis ennél az altípusnál egy sokkal sötétebb, jobb megtartású máz jelenik meg. II/22/c típus: Ide összesen hét töredék sorolható, azonban közülük kettő bizonytalan az erős kopás miatt. A kizárólag mázatlan formában megjelenő csempén a legszembetűnőbb különbség talán a szárnyak kiképzése, hiszen ennél egy sokkal életszerűbb ábrázolást láthatunk. A madár testén itt is megjelenik a csíkozás, illetve ennél is három fióka figyelhető meg. II/22/d típus: A mindössze egyetlen ide köthető töredék alapján egy pikkelyes nyakú madár rajzolódik ki, mely nyakát nagyon szűk ívben hajlítja meg, jobb szárnya pedig a nyak előtt helyezkedik el. A töredéket világos, zöld mázzal vonták be. II/22/e típus: Ehhez a típushoz is csupán egy töredék köthető, minőségében és kivitelezésében talán ez a legkevésbé jó. Itt is megjelenik a 8-as alsó részében levő korona, melyet a madár pöttyös nyakától annak szárnya választja el. Sötétzöld, fénytelen, erősen kopott máz látható rajta. A csempe fehérre égő, finoman soványított agyagból készült, és ahogy az előző két típusnál, ennél is zöld mázas és a mázatlan töredékek jelennek meg. Az oldallapjuk minden esetben hiányzik, hátoldalukról pedig megállapítható, hogy nem, vagy csak enyhén égettek. Készítéstechnikára utaló nyomok nem fedezhetők fel. Bár a Kalmár János-féle publikációban megjelenik egy teljes - feltehetően kiegészített - példány, ezt eddig nem sikerült megtalálnom. A publikált darab méretei: 19x27 cm.67 A kályhacsempe párhuzama nem ismert, de az ábrázolással ismét több verzióban találkozhatunk. Ezeknél a pelikán egy belső körben, vagy pedig a teljes téglalap alakú előlapot kitöltve jelenik meg.68 Érdekes kérdést jelent tehát továbbra is, hogy Füleken miért mutat ennyire sokszínű képet ez a típus, míg más helyekről nem ismert az ábrázolás témája sem ebből a korszakból. Keltezésében, úgy gondolom, hogy nem hagyatkozhatok a többi hasonló témájú csempére, ugyanis azokat a 15. század végére keltezi Ana Maria Gruia a budai leletanyag és a stilisztikai jegyek alapján.69 A füleki csempe azonban látványosan különbözik ezektől a daraboktól, kiképzése alapján véleményem szerint inkább a 16. század végére tehető, de még valószínűbb, hogy a 17. századra keltezhető. Ebben a feltételezésemben Tomka Gábor is megerősített.70 Mind a madár megformázása, a növényi motívum kialakítása és a mázhasználat is ezt a későbbi keltezést támasztja alá. 66 KALMÁR 1959. 29. 67 KALMÁR 1959. 29. 68 GRUIA 2013. 93-96. 69 GRUIA 2013. 93. 70 Tomka Gábor szívélyes szóbeli közlése alapján, 2017.11.25. 294
