Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Anderko Anna: „Csalogány utcai típusú” kályhacsempék a füleki várból
pusból már ismert gyöngykoszorús-rozettás motívumtól. Ennek az altípusnak több érdekessége is van, egyrészt csupán itt jelenik meg kék máz az összes füleki csempetípus közül. A másik különös megfigyelésem, hogy az összesen két darab vörös színűre égett kerámiából készült csempe közül az egyik ide sorolható, negatívjában pedig teljesen egyezik egy másik, fehér színű kályhacsempével. Ezt többféleképpen lehet magyarázni. Az egyik magyarázat szerint szükségszerűen és jobb híján használt a készítője vörösre égő agyagot. A másik magyarázat ennél valamivel összetettebb, ugyanis felvetődik, hogy a kályhacsempék nem a jól ismert fehér agyagból készültek, hanem csupán fehérre lettek égetve. Ezt akkor lehetne bizonyítani, ha egy mintát újraégetnénk.47 Ezt a lehetőséget én nem tartom valószínűnek, hiszen a leletanyag többi csempéje elég egységes képet mutat, a fehér szín és a soványítás sem mutat nagyobb eltéréseket. Ettől függetlenül nem zárható ki teljesen a feltételezés, hiszen a kutatás során nehézséget okoztak a pozsonyi raktár fényviszonyai. Az altípus oldallapja nem ismert. II/10/b típus: Ennél az altípusnál a hét szirom fölé hajló félpálca díszítetlen, a stilizált levél pedig nem kapcsolódik az alatta lévő szalaghoz. Valamivel durvább kiképzésű az ezen megjelenő motívum, mázazása is kevésbé jó minőségű. Az előző altípussal szemben ismert a kályhacsempe felső sarkaiban megjelenő növénymotívum, azonban alsó fele nem került elő. Egy töredéknél megjelenik az oldallap is, mely korongoknak tűnik, csak később alakíthatták a téglalap alakú előlaphoz. Az oldallap íves kiképzésű, vége egyszerű, profilálatlan, enyhén félköríves formát mutat. Ehhez a típushoz párhuzamként szolgálnak a diósgyőri,48 egri49 és csábrági50 csempék. II/11. típus Ezt a típust nem osztottam alcsoportokra, ugyanis úgy tűnik, az összes eddig előkerült darab egy negatívval készült. A felső egyharmad részben itt is megjelenik a lunetta a legyezőszerűen elrendezett hét szirommal, mely alatt egy négyszögletes, inkább állított téglalap alakú térben egy centrális növénymotívum jelenik meg középen egy négyszirmú virággal. Ebből indul egy-egy levél a sarkok felé. Keretezése nem rekonstruálható, de a lunetta két csücskéből egy-egy vastagabb félpálca indul, mely keretezi a központi motívumot. Eddig sárga- és vegyesmázas formában került elő, két sárgamázas töredék mázazása között azonban eltérés figyelhető meg a szín intenzitásában. Oldallapja nem maradt meg. Párhuzamait ismerjük Szécsényből,51 Diósgyőrből52 és Egerből.53 11/12. típus Ebből a típusból csupán két kisebb töredék került elő, melyek nagyon rossz meg- tartásúak, így a motívum sem állapítható meg teljes bizonysággal. Feltehetően párhuzamként a Csalogány utcai lelőhelyen előkerült lunettás csempe jelenik meg, 54 melyen a lunetta alatt az egymásba fonódó indák három kör alakú teret hoznak létre, melyek növényi motívummal vannak kitöltve. A füleki darab feltehetően a középső kört és az 47 Véninger Péter szívélyes szóbeli közlése alapján. 2017.11.15. 48 BOLDIZSÁR-KOCS1S-SABJÁN 2010. 30. 49 MÉSZÁROS 2017. 25-26. 50 RAKONCZAY 2017. 52-53. 51 BODNÁR 1988.41. 52 BOLDIZSÁR-KOCSIS-SABJÁN 2010. 29. 53 VOIT 1954. 118.; MÉSZÁROS 2017. 24. 54 HOLL 1993.248. (2.kép) 290
