Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Mag Hella: Az egyházasgergei templom a késő középkorban

széles lemez, gyöngysorral díszített negyedpálca és három lemeztagozat, amelyek közül az utolsót az egykori ajtó eredetileg eltakarta. A kíma viszonylag széles - 5,5 cm - és lapos, a gyöngysor közvetlenül egymással érintkező, 1,5 cm-es kerek szemekből áll, négy sarkán egy-egy apró levélke látható. A keretet jelentő kőelem alatt egy nála szélesebb, egyszerű párkány következik, két lemez között egy szíma alkotja. Alatta egy, a felső fülkekerettel egyező szélességű feliratos kőlap van. Végül egy középső palmettá- ból kétfelé induló - összességében konzolszerű formát mutató - volutás díszű kőelem zárja a szerkezetet, amin az 1503-as évszám látható.

A tábla sokszor említett felirata:

„HOC TIBI FV(N)DAVIT SVP(ER)V(M) REGINA SACELLUM ORTVS LIPTHOIS LADISILAVS AVIS HIC P(RO)AVOS VETERES POSVIT CHA(R)OSQ(UE) PARE(N)TES TVTA FORET GREMIO VT TVRBA SEP(U)LTA TVO HVC ADES ALMA DEI MATER VOTISQ(UE) FAVETO S(A)EPIVS ET CLEME(N)S AD TVA TE(M)PLA VENI”61

A pasztofórium anyaga kemény, sima felületűre csiszolt kő, feltehetően budakör- nyéki márga.63 64 Dornyay Béla szerint a 20. század elején még „évszázados mész- és festékkéreg” borította.65 E rétegeket valamikor nyom nélkül eltávolították, de számos bekarcolt felirat fedezhető fel a kőelemeken, különösen a könyöklőpárkányon és a fülkét keretező kövön.66 A 20. század folyamán bizonyára átesett restauráláson, hiszen szemmel láthatóan több ponton kiegészítették.67

A szakirodalomban többször felmerült a pasztofórium egyik-másik elemének utólagos volta. Dornyay Béla szerint a feliratos tábla nem tartozott eredetileg a kompozícióhoz, Feuerné Tóth Rózsa a fülke keretét vélte kevésbé kvalitásos, az alsó és felső rész közé utólag illesztett elemnek.68 Ezzel kapcsolatban Mikó Árpád véleményével érthetünk egyet, falkutatás tudná tisztázni a kőelemek viszonyát.69

Már a kezdetektől a pesti Belvárosi plébániatemplom két hatalmas reneszánsz szentségtartójának lunettadomborműveihez, különösen a Nagyrévi-tabernákulumhoz hasonlították a gergei Krisztus-alakot.70 E korábban már felismert, ám addig csak egy- egy tömör mondatban megfogalmazott összefüggést Tóth Sándor fejtette ki a részletek szintjén, s árnyalta a művek egymáshoz való viszonyának képét. Meggyőző érveket sorakoztatott fel a két dombormű ugyanazon műhelyből való származása mellett,

63 Dornyay Béla magyar fordításában: „Ezt a kápolnát Neked - óh Égiek királynője - alapította a liptói ősöktől származott László. Itt helyezte el régi őseit és drága szüleit, (itt) biztos lesz a Te öledben, mint eltemetett sokaság. Itt vagy Te jelen istennek kegyes Anyja, kedvezz is a fogadalmaknak. Jöii gyakrabban és kegyesen a Te templomodba.” DORNYAY 1928,239.

64 LŐVEI 2008, 354.

65 DORNYAY 1928,238 (115. kép); 241.

66 Különösen feltűnő a könyöklőpárkány lemeztagján egy „HF PETRUS” felirat, illetve a keretező elem jobb oldalán egy 1619-es évszám.

67 Ilyenek például Krisztus karjai, a szemöldök- és a könyöklőpárkány bal oldala. A kiegészítések talán nem is egyszerre történtek, legalábbis egy 1977-ben közölt képen a szemöldökpárkány nem hiányos, de a könyöklőpárkány, illetve Krisztus kezei még kiegészítés nélkül láthatók (FEUERNÉ TÓTH 1977,51-52. kép).

68 DORNYAY 1928,240; FEUERNÉ TÓTH 1977,218.

69 MIKÓ 2005,232 (23. lábjegyzet).

70 DORNYAY 1928,239; FEUERNÉ TÓTH 1977,218.

270