Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Kovács Krisztián: A kékkői járás területének történeti földrajza a 150 éves török uralom alatt

hogy az török Becs alá ment Rimocz, Haláp, Batka, Herencsen elpusztultak, megiget- ilén az Török ezen meg nevezett falukat. Varsant, Loczot és Sipeket lengyel pusztította el. Item az mely faluk Soshartyánban együtt volta[na]k, úgy mint Andrefalu, Felfalu, Felseö Gécz, Pilin, Szalmatercs, Sőregh, Ság Újfalu, Éltes, Megyer, Gécz, azoknak men- denestül marhájokat a lengyel Szécsénhez elhajtotta...” valamint „...hogy az lengyel harmad napig azon szegénységnek marháját s jószágát az táborra takarta elannyira, hogy azon tizenhárom falubéli szegénységi ne]k alig maradott 30 ökre. Ettesy gazdáknak is öt ökörnél több nem maradott s azokat is el kellett adniok...”63

A nagyarányú pusztulást rögzítette az 1683. évi őszi, de még inkább az . évi dikális összeírás. A felszabadító harcok pusztítása, a katonák fosztogatásai mellett súlyosbította a helyzetet az 1684-1686 között tomboló pestisjárvány is, ami miatt a lakosság messze földekre elmenekült.64 1683-ban a Kékkői járásban alig több mint 5 portát találtak az adórovók 49 településen; kuriálisként jegyezték Alsópetényt, Nézsát, Szentét, Nagyoroszig!], Kékkőalját és Felsőszügyöt. Alsószügyben, Csesztvén, Kisromhányban, Legénden, Rádon, Verőcén, Felsőpetényben, Nőtincsen, Rétságon, Tolmácson és Szátokon nem írtak össze egyetlen töredék portaegységet sem, ennek okáról - puszta lett volna, vagy a török által elpusztított - a forrás nem tudósít. Oka lehetett, hogy lakosai teljesen elszegényedtek, földönfutóvá váltak, esetleg egyáltalán nem éltek már ott emberek, csak a teljesség kedvéért jegyezték le a település nevét az adórovók.65

Az Ipoly völgyének felszabadulása után, 1684. június végén előbb Vác, majd Pest került a császári és magyar csapatok kezére, 1685 nyarán szabadult fel Nógrád vára is, ahol egy villámcsapás következtében a puskaporos torony felrobbant. 1686 augusztusában Hatvan, majd szeptember 2-án Buda is a keresztény seregek kezébe került. Eger és Sírok 1687. decemberi visszaszerzése után Nógrád vármegye egész területén megszűnt a közvetlen török veszély.66

1686-ra a Kékkői járás Ipolytól délre eső része- ugyanúgy, ahogy a szécsényi járás egésze is - gyakorlatilag megszűnt létezni. A regisztrált 42 településből 30 teljesen elpusztult volt; ugyanakkor a maradék 12 település is felében, vagy nagyrészt pusztává vált. A 12 összeírt községben mindössze 3 portát jegyeztek ekkor az összeírok, ami 24- 64 családot jelenthetett az egész járás területén - amennyiben az 1647. évi számítási kulcsot vesszük alapul.

63 Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára IV.7-d 8. 1686 Rationes

64 PÁLMÁNY, 1988.173-177. p.; PÁLMÁNY, 2013.131. p.;

65 PÁLMÁNY, 1988.174. p.

66 BELITZKY, 1972.174., 214. p.

23