Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

Péntek Attila - Gábriel Sára: Legénd-Káldy-tanya 5. nyíltszíni paleolitikus lelőhely kőipara

Kis-Ferenc-hegy lelőhely leletanyaga, amely tipológiai alapon számos hasonlóságot, illetve egyezést mutat a Morvaország, illetve Bajorország területén található leletegyüttesekkel, egy viszonylag korai nyíltszíni Szeletien lelőhelynek tekinthető44.

6. Diszkusszió - A lelőhely lehetséges kapcsolatai

6.1. Nyersanyag-felhasználás

Az előző pontban röviden felvázolt lelőhelyek (LKTl-3= Legénd-Káldy-tanya 1-3., LHF=Legénd-Hosszú-földek, LGR= Legénd-Rovnya, V5-Sf=Vanyarc-Szlovácka- dolina 5. felszín, V5-Ex=Vanyarc-Szlovácka-dolina 5. ásatás, KFH= Szécsénke-Kis- Ferenc-hegy) és Legénd-Káldy-tanya 5. (LKT5) nyersanyag-felhasználását a 3. táblázat tartalmazza. A 4. táblázatban pedig a lelőhelyek nyersanyag-felhasználása közötti Pearson-féle statisztikai korrelációs értékek találhatók. Valamennyi lelőhely nyersanyag-felhasználásában kitüntetett jelentőség tulajdonítható a helyi limnoszilicit és kovakavics (beleértve a nummuliteszes kovakavicsot is), továbbá a távolsági kvarc- porfír nyersanyagnak. Ezek a nyersanyagok különböző arányokban mindenütt jelen vannak, a legmagasabb átlagértékekkel (63,00 %; 11,85 %; 19,47 %) és ugyanakkor a legmagasabb szórásértékekkel (11,91; 10,62; 15,55) rendelkeznek. Amint a táblázatokból azonnal kitűnik, hogy Legénd-Hosszú-földek lelőhely egyértelműen Aurignacien leletanyaga, másrészt a lelőhelyek többségéhez viszonyított alacsony korrelációja miatt némileg elkülönül. Magasabb korrelációs értékeket csak Legénd-Káldy-tanya 5. és Legénd-Rovnya lelőhelyekkel kapcsolatban mutat, aminek nyilvánvaló oka a kovakavics magas százalékos aránya.

Elsőként a távolsági nyersanyagnak számító kvarcporfír arányát megvizsgálva megállapítható, hogy Legénd-Hosszú-földek Aurignacien lelőhely és Legénd-Rovnya lelőhely kivételével, amelynek leletanyaga szintén erősen Aurignacien jellegű, mindenütt viszonylag magas az aránya (14,13 - 38,01 %). Legénd-Hosszú-földek leletegyüttesében egyetlen kvarcporfír szilánk található csupán, Legénd-Rovnya leletanyagában egy levéleszköz, két kaparó és két nyersanyagdarab. Ez utóbbi lelőhelyet részben „efemer” vadásztanyaként, a közeli Micoquien-Bábonyien, illetve Szeletien lelőhelyekhez kapcsolódó „szatellit” telepként értelmeztük. Ez a jelleg egyben magyarázat lehet a lelőhelyen található kvarcporfír debitázs anyag elenyésző mennyiségére (összesen két nyersanyagtöredék). Nagyon valószínű, hogy ide elsősorban a vadászathoz, illetve az elejtett állatok feldolgozásához szükséges alapvető eszközkészlet került45.

Legénd-Káldy-tanya 5. leletanyagában a kvarcporfír viszonylag magas aránya (14,13 %) mellett csupán 8 darab eszköz fordul elő, a leletek elsöprő többsége (94,74 %) szilánk. A szilánkanyag egyértelműsíti a helyben történő eszközkészítést, ugyanakkor kvarcporfír távolsági nyersanyaggal való takarékos gazdálkodás miatt az eszközök nagy részét valószínűleg magukkal vitték a lelőhely elhagyásakor.

A helyi nyersanyagok (limnoszilicit, kovakavics, nummuliteszes kovakavics, kvar- cit) aránya Legénd-Rovnya (96,81 %), Legénd-Hosszú-földek (90,33) és Legénd-Káldy- tanya 5. (81,79 %) esetében a legmagasabb. Ha eltekintünk a cserháti limnoszilicit és a

44 PÉNTEK-ZAN DLER 2013b.

45 PÉNTEK-ZANDLER 2013a, 35.

201