Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Kovács Krisztián: A kékkői járás területének történeti földrajza a 150 éves török uralom alatt
1603-ban az Ipolytól délre csak Romhányt írják össze, mindössze 3 házzal. 1604- ben ismételten török kézre került Vác, mely újból rabló hadjáratokat eredményezett Nógrád vármegye - és hangsúlyosan a Kékkői járás területe - irányába.50 Párhuzamosan megindultak a Bocskai István erdélyi fejedelem vezette hadmozdulatok is, melyek szintúgy jelentősen érintették a vármegye területét. Az 1605. áprilisi szerencsi országgyűlésen - ahol Bocskait Magyarország fejedelmévé választották - Nógrád vármegye nemessége is a fejedelem mellé állt; 1605 tavaszán Rhédey Ferenc, Bosnyák Tamás, Czobor Mihály és Dengeleghy Mihály csapatai elfoglalták Nógrád várait. Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke értelmében Nógrád vármegye Rudolf király birtokában maradt. A szultánnal november 11-én megkötött zsitvatoroki béke XV. pontja szerint a magyar király kezén maradtak Nógrádban: Fülek, Somoskő, Szécsény, Gyarmat és Nógrád várai; így Nógrád vármegye területe felszabadult a török uralom alól.51 Még Nógrád visszafoglalása után Mátyás főherceg elrendelte a lerombolt vagy erősen megrongált várak helyreállítását, így elrendelte Gyarmat felépítését is, melynek kapitánya Morgenthaler Fülöp ezredes lett 1601 és 1619 között.52 1609-ben Balassa Zsigmond is hozzáfogott Kékkő várának felépítéséhez, amit a török 1593-as kivonulásakor felrobbantott; a vár 1612-ig épült.53 Bár a megkötött béke értelmében Nógrád megye megszabadult a törököktől, ettől függetlenül továbbra is állandó fenyegetettségnek volt kitéve területe, a Kékkői járás vidéke pedig még inkább a török kézen lévő Buda közelsége miatt Az 1608. évi házösszeírás még hasonlóképp csak 19 települést regisztrált a járás területén, Romhányt, Szécsénykovácsit54 és Varbót továbbra is mint töröknek alávetetett (turcis subiecţi) jegyezték. 1609-től visszatértek a porta alapú adózásra,55 ettől kezdve az összeírt települések száma és az átlagporta szám között fordított arányosság figyelhető meg. Míg a falvak száma fokozatosan emelkedett, addig az átlag portaszám csökkent. A törvény értelmében egy portára 4 jobbágyot illetve 12 zsellért kellett számítani. Ennek következtében megjelentek a negyed és háromnegyed porták is.56 6. sz. táblázat. A Kékkői járás település- és portaszámai az 1609-1661 közötti portális adóösszeírások alapján év 1609 1610 1613 1614 1618 1622 1626 1635 1638 1647 1661 adóalap porta településszám 26 24 28 28 37 45 42 46 42 44 47 portaszám 38,75 57,5 51,75 51,75 73,25 70,25 58 58,75 54,75 54,75 36,5 átlag 1,49 2,40 1,85 1,85 1,98 1,56 1,38 1,28 1,30 1,24 0,77 50 BOROVSZKY, 1911.418. p. 51 BEL1TZKY, 1972.163. p. 52 NAGY, 1860.563. p. 53 BOROVSZKY, 1911.418.; 421. p.; BALOGH, 1977.31-32. p. 54 ma: Kovácovce, Szlovákia 55 ld. 27. sz. lábjegyzet 56 BELITZKY, 1957.73. p. 19
