Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Péntek Attila - Gábriel Sára: Legénd-Káldy-tanya 5. nyíltszíni paleolitikus lelőhely kőipara
A távoli nyersanyagok közül a kvarcporfír (Telzites-sávos riolit, metariolit) a legy- gyakoribb nyersanyagféleség (14,13 %), az eszközök esetén ez az arány magasasabb (20,51 %), tehát az eszközök egyötöde készült belőle. Összesen 12 darab lelet nyersanyaga kárpáti eredetű radiolarit (2,57 %), amelyeknek az elsődleges geológiai forrása a Fehér-Kárpátok környéke (Vlára folyó völgye) lehet19. A Kárpáti 2. típusú obszidiánt két szilánk képviseli (0,43 %). Előfordulásának a jelentőségét az a tény ad(hat)ja, hogy a Cserhát hegység területén két, a Micoquien- Bábonyien kultúrába sorolt lelőhely leletanyagában, Legénd-Káldy-tanya központi lelőhely20 és Galgagyörk-Csonkás-hegy21 is előfordul bifaciális eszközök formájában. 3.3. Távolsági (extralokális) nyersanyagok 4. Legénd-Káldy-tanya 5. lelőhely leletanyagának leírása 4.1. Technológiai, tipológiai megjegyzések A leletanyag legnagyobb része a szilánkokból és nyersanyagdarabokból áll (89,94 %), amelynek jelentős része, a teljes leletanyag 58,03 %-a helyi limnoszilicit. Ez a magas arány magyarázható a nyersanyag rosszabb minőségével. A leletanyagban csak két darab magkő található, egy limnoszilicit nyersanyagú szilánkmagkő és egy radiolarit penge-/lamella magkő. Néhány kova kavicson kezdeti leválasztások nyomai találhatóak (Figure 9:3). A leletanyag alapvetően „nem pengés”, a laminaritás igen alacsony. Csupán négy darab limnoszilicitből és két darab kovakavicsból készült penge töredéke fordul elő. A radiolarit magkő és az utóbbi leletek azonban igen nagy valószínűséggel nem tekinthetők a paleolitikus leletegyüttes részének. Jellemző a bifaciális technika viszonylagos hiánya, egy levéleszköz bázistöredéke mellett két-két bifaciális eszköz és bifaciális élű kaparó található az eszközkészletben. A bifaciális kidolgozású eszközök aránya tehát csupán az eszközkészlet nyolcadrésze (12,82 %). A nyersanyagok kapcsán már utaltunk rá, hogy milyen problémás különbséget tenni a leletanyag nagy részét kitevő kisméretű, patinásodott pattintási mellék er- mékek esetében a cserháti limnoszilicit és a kovakavics között. Az eszközöknek közel kétharmada (61,54 %) készült kovakavicsból, valamennyi eszközcsoportban a kovakavics dominál. 4.2. Az eszközkészlet leírása A lelőhely 467 darabos felszíni leletanyagában a paleolitikus eszközkészlet 100 darabnál kevesebb eszközt tartalmaz, de a könnyebb összehasonlíthatóság végett itt is a százalékos adatokat adjuk meg. Az egész leletanyagra vetített érték azt mutatja, hogy a leletanyag 8,35%-a (39 darab) tekinthető eszköznek. Az eszközökön belül a kovakavicsból készült darabok 19 CHEBEN-CHEBEN 2010 20 MARKÓ-PÉNTEK 2003 21 MARKÓ 2004 195
