Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)
Molnár Ildikó: A szandai „divat” - A szandai viselet bemutatása egy család ruhatárán keresztül
ján nem kedvelte ezt a modern viseletdarabot, szívesebben hordta a vállkendőt, vagy a vastag téli mellényeket. Még nagyon hidegben sem volt hajlandó - vagy csak hosz- szas rábeszélés után - kardigánt felvenni. Kötött mellény: ezeket az eladó csak magának készítette, a kötések egyeznek az anyagból szabott mellények formájával, sőt, az egyik mellény kötése során a mellény alsó részében például megjelenik egy hímzett virágminta, amelyet az eladó nem hímzett, hanem kötött. Ezek közül összesen 3 darab van az eladó tulajdonában, de nem adta őket el, mert bár már nem viseli őket, de „ő kötötte mind”. Kötött pulóverek: az eladó ezeket mind áruházban vásárolta, még 20 darab van a tulajdonában, ezeket a mai napig hordja. 19. fotó Az eladó által kötött kardigán. Fotó: Molnár Ildikó 2016. 20. fotó Hímzéseken használt, kötött virágmintával díszített kötött mellény. Fotó: Molnár Ildikó 2016 Kendők A ruhatár második legnagyobb számban megtalálható ruhadarabja a kendő volt. Az édesanya örökségéből 3 darab, a lány tulajdonából 9 darab lett a múzeumé, még otthonában a mai napig 100 darab maradt. Az eladó és az édesanyja is házasságuk után hordták a kikötött kendőt, alsófőkötővel és homlokkötővel. A fotókon jól látható különbség, hogy az édesanya bár már Szandán élt, mégis Terényiesen kötötte ki a kendőt, még lánya Szandaiasan hordta. Ez azt jelentette, hogy az eladó széles madeira csipkés keményített alsó főkötőt vett fel, az édesanyja alsó főkötőjén nincs hosszú madeira csipke, ami oldalra kilátszana, így az pont a kikötött kendő szélességével egyezik meg.24 A fejkendőket funkcionálisan két részre osztotta az eladó, a kikötöttekre (alsókendőkre) és a felette lévőre (felső kendőre). Ezek alapanyagai változóak: a selyemtől kezd24 vő 5. és 15. fotó 185
