Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

G. Toronyi Judit: Lakosok és választók a salgótarjáni városközpontban (1922)

szerinti iskolai végzettségük is megvolt. A Palackgyár utcából 6-an választók, egy főnek nem volt meg a 4 elemi végzettsége. Az önálló iparosok és kereskedők utcája a Posta utca, mely korábban a Zsidó utca nevet viselte. Az egyes utcákban nyilvántartásba vett, választójoggal rendelkező lakosok nemek szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul. 2. táblázat A salgótarjáni választók nemek szerinti megoszlása, 1922. Sorszám Utcanév Női választók (fő) Férfi választók (fő) Összesen (fő) 1. Fő utca 28 28 56 2. Iskola utca 25 33 58 3. Erzsébet tér 2 6 8 4. Kis utca 8 3 11 5. Palackgyár utca 7 16 23 6. Pécskő utca 30 64 94 7. Posta/Régiposta utca 15 35 50 8. Somlyó út­3 3 9. Üveggyár-telep 34 52 86 10. Vasút út 50 73 123 Összesen 199 313 512 A női és férfi választók arányát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfi választók száma másfélszerese a női választóknak. Iskolai végzettség tekintetében a 4 elemi sike­res elvégzése az a választójogi határ, aminek a legtöbben megfelelnek. Nők esetében ez magasabb korhatárhoz, 30 évhez és legalább 3 gyerek neveléséhez volt kötve, ami miatt alacsonyabb létszámot találunk, mint a férfiaknál, ahol elegendő volt a 24 év betöltése. A női választók esetében túlnyomó részt a háztartásbeli foglalkozás kerül az ívek­re. Ehhez minimálisan 4 elemi végzettséggel kellett rendelkezniük és legalább 3 gyer­meket nevelni. A 199 női választóból 156 esetben szerepel háztartásbeli foglalkozási megjelölés. Néhány esetben a háztartást vezető és gyerekeket nevelő nő a férj foglalkozását írja be a foglalkozáshoz, és annak feleségeként határozzák meg magukat.17 A magasabb iskolai végzettséggel vagy jövedelemmel rendelkező nőknél az alábbi foglalkozásokat találjuk: szülésznő, óvónő, tanítónő, szakácsnő, házvezetőnő, magánzó. Összefoglalás: A számlálólapok feldolgozása a társadalomtudományos megközelí­tés kvantifikáló történetírásaként bizonyos egyoldalúsága ellenére alapot teremtett a két háború közötti Salgótarján gazdasági-társadalmi átalakulásának behatóbb vizsgálatára. Megmutatta az iparosítás és urbanizáció szoros összefüggését, megismerhetővé tette a férfi és női foglalkozások elkülönülését, a hagyományos munkamegosztás továbbélését. A számlálólapok lehetőséget adtak egyrészt statisztikai kimutatás elkészítésére, másrészt viszont a „vallomást tevők” személyisége is átszűrődik az egyes kérdések meg­válaszolása által. Ezt elsősorban a női válaszadók saját foglalkozásuk meghatározása, megélhetési forrásuk megnevezése során figyelhettük meg a háztartásbeli nőknél. 17 Érdekes példa erre Mede Menyhértné a Vasút utcából, aki foglalkozásnál urasági parádés kocsis feleségeként jelöli meg magát. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom