Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2018 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 41. (Salgótarján, 2018)

G. Toronyi Judit: Lakosok és választók a salgótarjáni városközpontban (1922)

szerinti iskolai végzettségük is megvolt. A Palackgyár utcából 6-an választók, egy főnek nem volt meg a 4 elemi végzettsége. Az önálló iparosok és kereskedők utcája a Posta utca, mely korábban a Zsidó utca nevet viselte.

Az egyes utcákban nyilvántartásba vett, választójoggal rendelkező lakosok nemek szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul.

2. táblázat

A salgótarjáni választók nemek szerinti megoszlása, 1922.

Sorszám

Utcanév

Női választók (fő)

Férfi választók (fő)

Összesen

(fő)

1.

Fő utca

28

28

56

2.

Iskola utca

25

33

58

3.

Erzsébet tér

2

6

8

4.

Kis utca

8

3

11

5.

Palackgyár utca

7

16

23

6.

Pécskő utca

30

64

94

7.

Posta/Régiposta utca

15

35

50

8.

Somlyó út3

3

9.

Üveggyár-telep

34

52

86

10.

Vasút út

50

73

123

Összesen

199

313

512

A női és férfi választók arányát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfi választók száma másfélszerese a női választóknak. Iskolai végzettség tekintetében a 4 elemi sikeres elvégzése az a választójogi határ, aminek a legtöbben megfelelnek. Nők esetében ez magasabb korhatárhoz, 30 évhez és legalább 3 gyerek neveléséhez volt kötve, ami miatt alacsonyabb létszámot találunk, mint a férfiaknál, ahol elegendő volt a 24 év betöltése.

A női választók esetében túlnyomó részt a háztartásbeli foglalkozás kerül az ívekre. Ehhez minimálisan 4 elemi végzettséggel kellett rendelkezniük és legalább 3 gyermeket nevelni.

A 199 női választóból 156 esetben szerepel háztartásbeli foglalkozási megjelölés. Néhány esetben a háztartást vezető és gyerekeket nevelő nő a férj foglalkozását írja be a foglalkozáshoz, és annak feleségeként határozzák meg magukat.17 A magasabb iskolai végzettséggel vagy jövedelemmel rendelkező nőknél az alábbi foglalkozásokat találjuk: szülésznő, óvónő, tanítónő, szakácsnő, házvezetőnő, magánzó.

Összefoglalás: A számlálólapok feldolgozása a társadalomtudományos megközelítés kvantifikáló történetírásaként bizonyos egyoldalúsága ellenére alapot teremtett a két háború közötti Salgótarján gazdasági-társadalmi átalakulásának behatóbb vizsgálatára. Megmutatta az iparosítás és urbanizáció szoros összefüggését, megismerhetővé tette a férfi és női foglalkozások elkülönülését, a hagyományos munkamegosztás továbbélését.

A számlálólapok lehetőséget adtak egyrészt statisztikai kimutatás elkészítésére, másrészt viszont a „vallomást tevők” személyisége is átszűrődik az egyes kérdések megválaszolása által. Ezt elsősorban a női válaszadók saját foglalkozásuk meghatározása, megélhetési forrásuk megnevezése során figyelhettük meg a háztartásbeli nőknél.

17 Érdekes példa erre Mede Menyhértné a Vasút utcából, aki foglalkozásnál urasági parádés kocsis feleségeként jelöli meg magát.

123