Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés
NEOGRAD2009 NÓGRÁD ME^^JuLmÚZEUMOKÉVKÖNYVE XXXIII. külföldi (nyugati) szakirodalomhoz jutni, holott ez a kutatások hazai állapota miatt, és mert csak a nemzetközi történeti diskurzusokhoz csatlakozva tudtak volna érdemben váltani, feltétlenül szükséges lett volna. Emiatt gyakran csak a külsőségeket vették át, az értelmezés módját nem mindig sajátították el. A kezdeti, szükséges-gyors mennyiségi gyűjteménygyarapodást, amely a múzeumfejlődés történetében már magyar sajátosságnak tekinthető, idővel fel kellett volna váltania a minőséginek (gondoljunk a raktárak kapacitására!), de még sokáig volt „A múzeum fejlődésének legfontosabb mutatója a gyűjtemény gyarapodása.”140 A minőségi gyarapodás alapfeltétele a kutatás, prekoncepcióval: az életformák, környezeti jellemzők, kapcsolatrendszerek, analógiák feltérképezése, amelyek segítségével azután rátalálhatunk a legmegfelelőbb terepre, családra vagy csoportra. Némi szerencsével ez akár komplett tárgyegyütteseket is eredményezhet, amelyek a legideálisabbak az idő dokumentumaiként változási folyamatok és a mindennapi élet, az emberi érdekek, indítékok megismeréséhez. A helyszíni állapotrögzítés, amely minden gyűjtésnél segíti a tárgydokumentálást, még azért is hasznos, mert tartalmazza az összes téralkotó tárgyat, azokat is, amelyek valamilyen oknál fogva nem kerülnek be a múzeumba.141 A tárgy a muzeológia számára jól körülhatárolt információforrás. Ebben a minőségében azonban kötöttség is, amely behatárolja a kutatás tematikai kiterjedésének kereteit. Ennek következménye, hogy a történeti muzeológiai életmód- vizsgálatok éppen a mindenkori életkörülményeket különösen koncentráltan reprezentálni képes öltözködési, táplálkozási, munka- és otthonkultúra kutatására szorítkoznak.142 Tárgyaikat a(z előállító) technika és a (felhasználó) társadalom szempontjából mint történeti terméket szemlélteti. A modern fogyasztói társadalom éppen ezeknek a háztartási és használati tárgyaknak a gyors változását hozta el: ennek ütemét az ipari termelés diktálta. Megváltoztatta a hozzájuk fűződő viszonyt is. A különböző divatokkal változó olcsó tömegáru terjedt el a tartós, darabok helyett, és differenciálódott a tárgy- kultúra az új városi középrétegek használatában. Gyűjtésüknél leginkább az okozza a problémát, hogy mivel gyakran és gyorsan megsemmisülnek, nem csak megtalálni nehéz őket, hanem hiányuk a tárgyismeret megszerzését is lehetetlenné teszi. Mivel forma és technika, sőt alapanyag változása itt a leggyorsabb, a váltás szintjeit rögzíteni és követni roppant nagy feladat, komoly technikatörté- 143 144 145 143Szabó Gy„ 1965. 84-86. 144Ehhez lásd Fejős, 2001. 90-95. 145 Berta, 1983. 14-15. 61
