Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEGm^d^ MIÎZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. és vonalas kiállítás készült, melyeknek, így utólag megállapítva, egyetlen haszna volt a kiállítási tapasztalatgyűjtés.93 Az életkörülmények tárgyakkal való megjelenítése először munkahelyek, munkaeszköz-csoportok, hivatali és nyilvános terek enteriőrjeivel kezdődött, a magánszférából leginkább politikai közszereplők környezetét reprodukáló tár­gyakat, munkáslakások egy-egy helyiségének bútorzatát állították ki, elszórtan, a történeti kiállítások tablói, vitrinjei közt. Érdekes módon ebben a korai időszakban még gyakori volt több, korjellemző társadalmi réteg enteriőrjét párhuzamba ál­lítani. Az „életmódkiállításoknak” mint az új irányzat képviselőinek ezek az első reprezentánsai94 termékeny hatással voltak az utánuk következőkre. Természete­sen ez nem azt jelentette, hogy az egymást még nagy szünetekkel követő kiállítá­sok mellett ne a legjelentősebb budapesti és vidéki múzeumokban megrendezett emblematikus politikatörténeti tárlatok lettek volna a fontosabbak.95 Egyre többet polemizáltak és írtak azonban az új koncepció érvényesítésének szükségességéről is.96 Az első lépés a tárgyak szerepének elismerése volt - igaz, ekkor még legfon­tosabbnak a kiállítási céllal gyűjtött tárgyakat tartották.97 A történeti fejlődés be­53 (Verő, 1966. 3—16., Esti, 1972. 5—24.) A magyarországi kiállítások elvi-gyakorlati egységes­ségét egy, már 1949-ben, Európában elsőként létrehozott, központi kiállításrendező műterem biztosította, amely új tipusú, nívós kiállításokat készített, de ebben a korai időszakban csak a természettudományi múzeumok, majd a régészek éltek vele. A történeti kiállítások anyagában az új koncepció később, fokozatosan nyert teret. (Éri, 1978. 18.) 94 1. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 1964. Békés megye népe a szabadságért. Állandó kiállítás a megye felszabadulásának 20. évfordulójára. A réteg- és osztálykúlönbségek, valamint az életviszonyok sokoldalú ábrázolása 1514-től 1964-ig. 2. Pesterzsébet, 1969. A város peremén. Időszaki kiállítás polgári és munkáslakás-enteriőrökkel, 1850—1919 között. 3. Magyar Nemzeti Múzeum, 1973. Magyarország a századfordulón. Időszaki kiállítás különböző rétegek visele­téivel, paraszti, bányász és nagypolgári szobabelsőkkel. 4. Budapesti Történeti Múzeum, 1974, 1976, 1978. így élnek a budapestiek a XVIII, századtól napjainkig. Időszaki kiállítássorozat. 1. Munka. II. Otthon. III. Művelődés, szórakozás. Legsikeresebb egysége a második rész, reme­kül összeállitott enteriőrökkel. (Fancsovits, 1974. 41—44, Mialkovszky, 1977. 54—56. Lásd még Szikossy, 1980. 6.) 95 1. 50 év a Nagy Október útján. Műcsarnok, 1967. 2. Magyar Tanácsköztársaság 1919—69. BTM, 1969, 3. 25 éves a szabad Magyarország. Szépművészeti Múzeum, 1970. (Ezt a sokat elemzett kiállítást minden érdeme mellett Vörös Károly az „idegenforgalmi jelen” bemutatójaként „eredmény-kiállítás”-nak titulálta. (Vörös, 1970. 86.) 4. Lenin 1870-1970. Magyar Nemzeti Múzeum, 1970. 5., Friedrich Engels 1820-1970. Szépművészeti Múzeum, 1970. (Esti, 1972. 5-12.) 96 Esti, 1972. 5-24., Hetés, 1970. 6-32., Tarjányi, 1980. 16-20. 97 Orbán, 1965. 31. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom