Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG

JZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII.

amennyiben ez a munkásmozgalom történetének bemutatásához szükséges.”52 A köztörténeti muzeológiai feladatok viszont a Magyar Nemezeti Múzeum ügykörébe kerültek - tulajdonképpen vissza: a profilváltozás következtében a Magyar Nemzeti Múzeum „folytathatta” a nemzeti történelem új- és legújabb kori korszakának tárgygyűjtését.53 Az új múzeum tiszte lett a szakági szakfelügyeletet (nevesítve: az elvi szakmai módszertani iránymutatást) is ellátni. Szempontunkból fontos szervezeti átalakítást is végrehajtottak: létrejött a Gyűjteményi Osztály a Történeti és Népművelési Osztály54 mellett. Az ezen időszak alatt készített évfordulós kiállításai magas száma miatt ezt az időszakot a múzeum „kiállításrendező korszakának” aposztrofálták.55 1967-ben megalakult MMM Tudományos Tanácsa is, elnökéül akkor még Vass Henriket, a Párttörténeti Intézet igazgatóját jelölték ki-,56 később már saját maguk közül választottak erre a posztra valakit.

Az 1960-as évektől a megyei múzeumi szervezetben is forszírozták az 1945 utáni korszakos gyűjtéseket. Több helyen történeti, s a lokális előnyök kihasználásához helytörténeti osztályokat hoztak létre a legújabb kor kutatására, de legalábbis a legújabb kori és a „régebbi korok” gyűjteményeinek elkülönítésére késztették az intézményeket.57 A szakági periodika az 1970-es évek folyamán egymás után közölte a progresszívebb vidéki múzeumok beszámolóit és tapasztalatait a kezdetektől a kibontakozásig. Ezek alapján a legújabb kori történeti muzeológia mint módszer legelőször Győr-Sopron megyében jelent meg az 1950-es években, kiállításokhoz végzett tematikus gyűjtésekkel, a „mindent gyűjtés” gyermekbetegségével, amely idővel letisztulva öt periódusra és három témacsoportra osztott gyűjteményeket eredményezett - köztük az osztályok, rétegek életmódját (épületfelmérés, lakásberendezés, ruházat és egyenruhák) felölelő csoportokkal, - 1972-re már a tárgyak papírdokumentációt megelőző dominanciájával.58 Ők indítványozták először városi skanzen (azaz eredeti helyen és szerepben felállított enteriőr) létrehozását is, olyan társadalmi rétegek tipizálás nélküli életmódjának

52 Esti, 1969. 291.

53 Vigh Károly még 1979-ben is arra panaszkodott, hogy a szakterület profil-megosztása rendezetlen, társadalmi rétegcsoportok maradnak ki a kutatásból, a terület-elhatárolásnak még a kellő feltételek sincsenek megteremtve. (VIgh, 1979. 117.)

54 1975-ben ez az egység alakult át Közművelődési Osztállyá.

55 (Hetés, 1970. 6.) Mivel az itt készült kiállítások nagy részét vándorkiállitás-változatban is elkészítették, ez országos tendenciaként értelmezendő.

56 Híranyag a Legújabbkori Múzeumi Közlemények 1967. évi 1-2. számában, 105.

57 Ahol lehet és indokolt, ezek keretében munkásmozgalmi múzeumokat kell létesíteni - szólt az utasítás. (Verő, 1966. 3—16.)

58 Dávid, 1972. 13-21.

38