Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII.

mus hegemóniájában a pártosságot követelte meg a módszertani behatárolások és múzeumi gyakorlati tevékenységek esetében is. „A dialektika lett a szemléletmód, és a történeti materializmus a bemutatási elv”40 - írta 1978-ban az 1945 utáni gyökeres fordulatról Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyettese. Minden módszertani/tudományos írás nyelvezetében jól érvényesült egy egészen sajátos zsargon, ismétlődő szófordulatokkal és sablonokkal. A társadalom jelenségeit a politikai megnyilvánulásokon keresztül elemezték, változásait gazdaságtörténeti tényezőkkel magyarázták - szögezi le a társadalomtörténeti kutatások elemzője. „Az ideológiai hegemónia abban az értelemben is meghatározta a társadalomtörténeti kutatások mozgását, hogy privilegizált helyzetet teremtett bizonyos korszakok és társadalmi csoportok kutatásának. "4l így került előtérbe a tudományos paradigmaváltásokon túl is az új és legújabb kor s a „kizsákmányolt osztályok” története, miközben a polgári struktúrákat megpróbálták felszámolni. „A témák sorrendjének átrendezése ugyanakkor a változás nyerteseinek sem vált egyértelműen előnyére, hiszen a sematikus szemléletű, párttörténetté silányított munkásmozgalom-történet évtizedekig akadályozta a városi csoportok, illetve a munkásélet kutatását. ”42 Fejős Zoltán azon a véleményen van, hogy a városi rétegek, főleg a nagyipari munkásság életének kutatása „nem a túlzott politika- és ideológia centrikusságot erősítette, hanem ellenkezőleg, segítette a társadalmi rétegek közötti életmódbeli különbségek körülhatárolását, az átrétegződések, az életkörülmények átmeneti formáinak dokumentálását. ”43 A múzeumokat azonban mint intézményeket már csak azért is „kézben” kellett tartani, mert fontos láncszemei voltak az ideológiai munkának (bár súlypontjai időről-időre némiképp módosultak), különösen közművelődési tevékenységük - a múlt hozzáférhetővé tétele - révén: az eszmei-történeti módszertan kidolgozóiként (tudatformálás) és

40 (Korek, 1978. 281.) A helyes történelemszemlélet kialakulását az akadályozta elsősorban, vélte Nagy László Gábor, hogy az új- és legújabb kori történeti muzeologia a történettudománynak éppen ebben a dogmatikus hibáktól terhes időszakában alakult ki, s hogy a szakág első intézményegysége pártintézményként jött létre. (Nagy L. 1983. 77.)

41 (Bódy—Ö. Kovács, 2003. 225.) Ha a téma és a periódus kiválasztásában szerepet játszott (értsd: előnyhöz juttatott) a politika - figyelmeztet az összefüggésekre Hetés Tibor akkor nyilvánvaló agitatív célú igénye is. Ezt tudomásul kellett venni, még ha a kedvező fejlődési lehetőségek mellett hátrányos tendenciák megerősítését is elősegítette. (Hetés, 1972.)

42 (Bódy-Ö. Kovács, 2003. 225.) Lásd még ehhez: „a legújabb kori életmódkutatás kifejezetten a munkáséletmód változásaira koncentrál", ezért kimaradnak átmeneti és kisebb közbülső rétegcsoportok, és még inkább a hierarchia-átrendeződések, integrálódások. (Szabó L, 1986. 37.)

43 Fejős, 2003. 14.

35