Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)

Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés

NEOGRAD 2009 NOGRAD MEGY^^kMJZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII.

belül a tematikai és a tér-határ bővítés is megelőzte az időhatár-bővítés igényét.28 Az 1980-as években a társadalomtörténet-írás egyik irányzata, a történeti antropológia segítette a néprajztudományt a nyitás felé (holott ennek a magyar történeti kutatásokra is termékenyítőleg kellett volna hatnia), míg a francia „Annales-is- kola” (társadalomtudományos történetírás) új forrásokra (hagyatéki leltárak) és új típusú megközelítésekre (tárgyak, tárgyrendszerek jelentésvizsgálata, az anyagi kultúra történetének vizsgálata) hívta fel a történészek és etnográfusok figyelmét-, de szólhatnánk még a mikrotörténetírásról mint módszerről s egyéb irányzatokról is.29 Sajnálatos módon a nyitott szemléletű és kapcsolatrendszerű társadalomtörténet sem volt képes egy szélesebb társadalomtudományos gondolkodás közvetítő nyelvévé30 válni.

Fontos társtudományai lehetnének még a történeti muzeológiának a szociográfia, a szociológia és a különböző technikatörténeti ágazatok is, de ki követeli meg ezek eredményeinek figyelembevételét a szakmától? Berta István történészmuzeológus tette fel ezt a kérdést a szakágnak még 1983-ban,31 s a helyzet azóta sem sokat változott.

A rendszerváltás után újabb próbálkozás történt a szakterületek közötti együttműködésre/együttgondolkodásra. A kortárs jelenségeket a mindennapi élet szintjén s annak tárgykultúráját csoportos és egyéni aspektusból tanulmányozó és dokumentáló kutatás az alapja annak a MaDok (a ma dokumentációja) program néven futó kollektív és hálózati jellegű projektnek, melyet 2002-ben, a néprajzos muzeológusok éves konferenciáján hozott nyilvánosságra Fejős Zoltán, a program ötletgazdája és kidolgozója. Az egyidejűséget idő-alapegységnek tekintő, az em28 Benda, 1994. 85.

29 Mindazonáltal a történettudományok feladata a legújabb kori kutatások segítése - vallotta 1971-ben Hetés Tibor egy kiállítási vita hozzászólójaként - s nem támasztható magasabb követelmény a történeti muzeológiával szemben, mint az elméleti (történeti) alapkutatással szemben. A muzeológusoknak meglevő ismeretekre, az írott forrásokra kell támaszkodniuk, azokhoz „keresik hozzá” a saját forrásaikat. (Ezzel kapcsolatban hivatkoztak módszertani írások szerzői a 10 kötetes Magyarország történetére mint az életmódkutatást tudományosan meghatározó elméleti munkára.) Ez az erőviszonyokra vonatkozó sorrendiség-törvény az idők során annyiban módosult, hogy a muzeológusok ma már vállalkoznak olyan forrásközlésekre is, amelyekben a múzeumi tárgy az alapforrás.

30 Bódy-Ö. Kovács, 2003. 235.

31 (Berta, 1983. 6.) Az 1950-60-as évek társadalmát „két osztály egy réteg” szemlélet jegyében le- egyszerűsitö hivatalos állásponton a szociológusok és statisztikusokó tudtak változtatni/fris- siteni, felméréseik alapján lehetett a tényleges differenciáltságot kimutatni, de gondolhatunk Andorka Rudolf a „felemás modernizáció” fogalmával meghatározott társadalmi folyamat- elemzésére is.

32