Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
„Kincsek a föld alatt” Újabb kutatások a Zagyva-völgyben
NEOGRAD 2009 NŐGRÁD MEGm^JkkjffiZElJMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. jazig törzsek felhatoltak-e Nógrádiig, vagy, hogy esetleg a qu.ad.ok vették-e birtokba megint területét, egyáltalában hol húzódott közöttük a határvonal? Erre nézve az a néhány szórványos lelet, amellyel az 1-IV. sz. idejéről rendelkezünk, nem ad felvilágosítást. “46 A fentebb elmondottak szintén aláhúzzák a Zagyva-völgyi telepkutatások fontosságát, az egykori népesség meghatározása szempontjából is. A telepek közül a legkorábbi a kazári, ahol a kora-római időszakban a késő vaskori kelta alaplakosság továbbélését lehetett kimutatni. A településen működő fazekasműhely biztosította a lakosok gazdasági - és ennek következményeképpen - kereskedelmi erejét, kiemelve őket a zömmel állattenyésztésből és földművelésből élő falvak közül. A közelben futó Zagyva-menti kereskedelmi úton szép számmal jutott el a fazekas telepre Pannonia és - annak közvetítésével - a távolabbi tartományok, Germania, sőt Egyiptom terméke is. A határ-menti kereskedelem majd a germán előrenyomulás során germán tárgyak is eljutottak ide. A Salgótarján, TESCO és bevásárlóközponti feltárások során47 előkerült kora-római település is kelta alaplakosságú volt, de a Marcus Aurelius alatti „világháború”, a markomann-szarmata háborúk során és azt követően a Tarján-patak és Zagyvamenti É-D irányú folyóvölgy hadiútján északról a germánok hatoltak le és foglalták el a salgótarjáni telepet is. A Zagyva-völgy déli részén a fentebb említett, Szurdokpüspökiben feltárt település anyaga jól példázza, hogy a telep korai periódusában még az iráni eredetű szarmaták felségterületéhez tartozott, amely fokozatosan került át a kései császárkorra a germánok kezére. Jól lemérhető, hogy a közép-, és késő császárkorban a megyében előkerült telepanyagok uniformizálódnak, germán jellegük mellett a korábbi kelta és dák őslakosság pár edényformáját és technológiáját ötvözve az újonnan érkezők formakincsével, és részben utánozva a szomszédos római provinciákból érkező árucikkeket.48 A településeken részben földbe mélyített házak kerültek elő, amelyek tető- szerkezetét cölöpök tartották. A barbárok a közhiedelem szerint - a rómaiakkal ellentétben - nem ismerték az égetett agyagtéglát és tetőcserepet. Tacitus le is írta, hogy a germánok nem használtak sem követ, sem téglát építkezéseikhez.49 így fontos volt az a megfigyelés, hogy a kazári részben földbe mélyített ház omladékában vályogtéglák kerültek elő.50 46 Patay, 1954. 25. 47 A késő bronzkori temetőről és a középkori telepről itt nemszólok, feldolgozásu folyamatban van. 48 Nem véletlen, hogy a feldolgozások legnagyobb része a „császárkori“ jelzőt használva az etnikai meghatározást elkerüli. 49 TACITUS Germania 16. 50 Ezek a téglák másodlagosan megégtek, így maradhattak csak meg. 302
