Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
„Kincsek a föld alatt” Újabb kutatások a Zagyva-völgyben
NEOGRAD 2009 NOGRAD MEG ZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIII. KINCSEK A FÖLD ALATT” ÚJABB KUTATÁSOK A ZAI »ii s VADAY ANDREA Síív::;:--'„ ...teljes erőmből igyekeztem ...édes hazám díszét emelni... ...és minden adandó alkalommal hasonlót tenni el nem mulasztok.' (Kubinyi Ferenc) A megye régészeti emlékei már a XIX. sz. második évtizedeitől felbukkantak az irodalomban.1 A szécsényi múzeum névadójának, Kubinyi Ferencnek2 köszönhetően a kisterenyei Hársas-hegy „aranykincsei” még jobban alátámasztották a lelőhely fontosságát,2 amelynek későbbi nevét az „Aranyhegy” elnevezése is őrzi.3 4 Ezt követően kisebb említések után a XX. sz. első évtizedében Márton Lajos5 foglalkozott először összefoglalóan a megye régészetével.6 A XX. sz. elején a régészeti kutatás - egy-két lelkes gyűjtő, illetve Dornyay Béla tanár kivételével - gyakorlatilag a megyén kívül dolgozó szakemberek nevéhez fűződött.7 Alapvető változást hozott a régészeti kutatásban a megyében hét évig dolgozó8 Patay Pál, aki Márton Lajos után összefoglalta a megye régészeti leleteit.9 Több korszak ismertetésénél is hangsúlyozta Nógrád megye rossz és elégtelen kutatását. Úgy tűnik, hogy Patay Pál megyei munkásságát megelőző félszáz év alatt nem válto1 Jankovich, 1828. 20-31. 2 Kubinyi Ferenc munkásságára ld. Patay, 1975; Soós, 1980. 3 Többek között: Kubinyi 1833. 4 Kubinyi Ferenc gyűjteményének legnagyobb része 1849-ben Losonc felégetésekor elpusztult, kisebb részét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. (Molnár, 1975. 11.) 5 Márton, 1911. 6 Itt nem idézem a megye teljes gyűjtőmunkájában és feltárásaiban dolgozók munkáit és tevékenységét terjedelmi kötöttségek miatt. 7 Patay, 1975. 21. 8 Munkásságához köthető a rendszeres régészeti kutatás megindulása, amely 1975-ben egy időre leállt, amikor átkerült Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Patay, 1975. 21. 9 Patay, 1954. 297
