Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Sallayné Peterdi Vera: Életmódkutatás térben és időben - Módszertani áttekintés
NEOGRAD 2009 NŐGRÁD MEGVü^jfrk MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. Intézet) 1949-ben alapított múzeumi, 1948-tól alosztállyá emelt csoportjából15 megszervezték a Legújabbkori Történeti Gyűjteményt (1956 december), a tulajdonképpeni Legújabbkori Történeti Múzeumot, a MMM elődjét. Viszonylag korán megteremtődött tehát a legújabb kori múzeumi kutatások központi intézményi háttere. Az 1945 utáni időszak azonban nem csak intézményi szinten volt elindítója a legújabb kori történeti kutatásoknak. Sok összetevője volt ennek, s nem is volt rövid folyamat. Több tudományterületet, szakágat érintett (mi itt csak a történettudományi irányultságúakkal foglalkozhatunk), s számos problémakört. Előtérbe került az ember és környezete, maga a társadalom, a benne élők (hangsúlyozottan az újonnan uralomra jutott alacsonyabb osztályok) megismerésének az igénye, különös tekintettel a jelenségek társadalmi-történeti beágyazódására, s a leghangsúlyosabban a modem kor és annak tárgyi világa. Mindezek kialakulásában és módosulásaiban néhány gazdasági és társadalmi folyamat játszott döntő szerepet: a modernizáció, az urbanizáció, az iparosodás (főleg nagyüzemi, nagyipari szinten), a társadalmi mobilitás felerősödése, az ízlés- és magatartás- változás, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezek a korspecifikus jelenségek rendkívül összetettek voltak. Gyors változások jellemezték, s a társadalmi élet különböző területeinek önmagában is sokrétű kölcsönhatása. Rendszerezésük, jellemzésük - új szempontok szerinti - komplex és multidiszciplináris megközelítést igényelt, jól kidolgozott elméleti-módszertani alapokon, amelyeknek alig voltak előzményei és analógiái. A kutatás mégis külön-külön indult el az egyes szakterületeken, de ugyanabba az irányba, néhány kikristályosodott problémakör, korszak, réteg, életszintek mentén. Ezek a legújabb kori jelenségek, a munkásság, parasztság, városi rétegek kategóriái és az életkörülmények. A néprajztudománynak a hagyományokra épülő életmódkutatás felé nyitását is csak érintettük, de ennek legújabbkori jellegét időszintekre bontva érzékeltethetjük igazán. Ha el is tekintünk most a néprajzi muzeológia korai, a millenniumi bemutatókhoz kötődő enteriőr-szerű életmód-megjelenítő kiállítás-kísérleteitől (milleniumi falu) ,16 a szocialista falu életkörülményeit már az 1950-es évektől leíró néprajztudomány az 1945 utáni időszakban élen járt a modern kori életmódkutatásban. így volt ez még a Néprajzi Múzeum tárgy-gyűjtéseinek fénykorát jelentő 1960-as években is, ha arra gondolunk, hogy a hagyományosnak nevezett néprajzi tárgyak (a paraszti kézműves termékek) mellett a modernizáció következ15 A Magyar Munkásmozgalmi Intézet múzeumi alosztályát a jelenkorral is foglalkozó hazai történeti muzeológia első műhelyeként határozta meg az intézmény történetét feldolgozó Nagy László Gábor, amely megelőzte a Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti keretei között létesített Újkori Osztályt (1952) és a sorra létrejövő többi modem kori múzeumi szerveződést is (Nagy L. 1983. 76.). Ez az intézmény „egy akkoriban születő egész szakág számára szolgált hasznosítható tanulságokkal". (Nagy L. 1983. 53.) 16 A történeti muzeológiával való összevetésről: Sz. Bányai, 1983. 16—17. 29
