Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Észak-Nógrád mezomuzeális korszaka
NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEGYELaiJU MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. szép színes bőrmunka is érdemes a megtekintésre. Mivel úgy maga a czéhláda, mint a kulcsfogón alkalmazott bőrszijmunka ma már ritkaságszámba megy, arra kérjük a m. t. Közgyűlést, hogy engedje meg minekünk a bizottság pénzéből ezt a két darabot fénykép útján pár példányban sokszorosítani, hogy abból a néprajzi- és iparművészeti múzeumnak egyet-egyet juttathassunk. ” A céhládát a városházán helyezték el. A begyűjtött ritkaság bemutatását követően Wagner Losoncz és Vidékében közölt beszámolója átcsap a múzeumalapítási folyamat első közadakozásra buzdító felhívásába: „Egyszersmind kérve kérjük tagtársainkat, hogy a kinek bármely városunk történetére vonatkozó bár csekélységnek látszó tárgyaik vannak, vagy ilyesmiről tudomással bimak, legyenek kegyesek azt bizottságunk részére átengedni, vagy velünk tudatni, hogy ha eladó, megvehessük. Mert igen sokszor szemétre kerülnek az ilyenek, laikusok előtt semmit sem érő, a tudomány és emberi tudás számára pedig megbecsülhetetlen portékák. ”n A Losoncz és Vidékében Kunszt János12 13 a gömör megyei múzeumról írt beszámolójában említést tett két igen fontos eredeti okmányról, melyek Losonc történetére vonatkozólag tulajdonában vannak - azokat mint írja „inkább és szívesen adnám ide, semhogy a kolozsvári vagy budapesti múzeumnak hagyományozzam. Az előbbinek azért, mert alapitó tagjává lettem félszázadon át gyűjtött herbáriumommal. “i4 Grabbe orosz tábornok 1849-es sarcoló levelét, melyet Stoszke Lajos Pestre való elköltözésekor adott át neki megőrzésre, a Nógrád 1871/4. számára hivatkozva augusztusban az évforduló kapcsán a Losoncz és Vidéke újra lehozta.15 A következő felhívást Jeszenák Ráfael16 fogalmazta meg 1905 októberében. Bevezetőjében tájékoztatta az olvasókat az addig beérkezett adományokról, a mu- csinyi Wohl Rumi Adolf városi tanácsos által szerzett és a múzeumnak ajándékozott két iratról, melyek a város 1848-1849-es szabadságharcban tett szerepvállalásáról tanúskodtak.17 Cikkében utalt a Kunszt által őrzött iratokra is. Grabbe levele mellett a másik valószínőleg II. Rákóczi Ferenc 1707-ben Losonc városának helvét hitvallású híveihez intézett levele volt. Jeszenák szerint a múzeum megalakítása már elodázhatatlan és nagy nehézségekbe sem ütközik. Biztos alapját képezhetik az új kulturális intézménynek a városi könyvtár, mely már megalapította a loson12 LV 1904. 2. 14. 13 Kunszt János - a kertészkedésről szóló szakcikkek szerzője, 1856 óta a bajor kertészeti egyesület rendes tagja, 1870-től banki hivatalnok. 14 Kunszt János: A gömör megyei muzeum s még valami (LV 1905. 5. 21.) 15 A levelet közli: Szomorú évforduló - Kunszt János: Egy adat Losoncz történetéhez (LV 1905. 8.6.) 16 Jeszenák Ráfael - szül. 1840-ben Szomolnokon. 1869 és 1878 között a losonci állami tanítóképző, majd a losonci állami főgimnázium magyar-német szakos tanára (Ambrus, 1885. 56.) 17 Az egyik egy levél, mely megtiltja a losonci postamesternek, hogy Pest felé postát továbbítson, a másik pedig egy 5 krajcárra kiállított városi utalvány. 269