Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2009 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 33. (Salgótarján, 2010)
Az 50 éves Nógrádi Történeti Múzeum a sajtóban
NEOGRAD 2009 NÓGRÁD MEG^^Uk MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIII. újdonságokról is tudósított a megyei lap két írása is. 2001 nyarán fekete lobogót tűztek ki a múzeumra, elhunyt dr. Molnár Pál, aki öt éven át volt igazgatója a megyei múzeumi szervezetnek és a munkásmozgalmi múzeumnak is. A 2002. év negatív múzeumi történéséről április 3-án első oldalon, nagy betűs képes beszámolóban tájékoztatatta olvasóit a Nógrád Megyei Hírlap, miszerint: Életveszélyes a Nógrádi Történeti Múzeum. Az épület mozgása miatt ugyanis leestek, illetve szétrobbantak a mennyezetet alkotó üveglapok. A cikk (író) ugyan némiképp túldimenzionálta magát az eseményt, de a történések igazolták azok félelmeit, aki már a múzeum átadáskor azt mondták, hogy a korszerűnek tűnő múzeumépület építészeti megoldásai nem éppen a csúcstechnológia integráns részei. Az életveszélyt viszonylag rövid idő alatt elhárították, de a múzeum dolgozói egy-egy épületrész meghibásodása (pl. akárcsak a tetőzet beázása) alkalmával ma is fel-felteszik a kérdést - Galilei után szabadon - „És mégis mozog...?” A megyei múzeumi szervezet működési hiányosságairól, a decentralizáció irányába történő szervezet-korszerűsítési elképzelésekről, és személyi változásokról is nyilatkozott a megyei lapnak 2003 nyarán dr. Szvircsek Ferenc megbízott megyei múzeumigazgató. Mint elmondta, olyan lépésekre van szükség, amelynek eredményeképpen növekedhet a megyei múzeumok önállósága, döntési kompetenciája, javulhatnak pályázati lehetőségei és esélyei. A múzeumi törvénynek is megfelelő szervezeti struktúrára van szükség - hangsúlyozta dr. Szvircsek Ferenc. Az előző kellemetlenséggel szemben még ugyanez év érdekes és fontos eseménye volt - a város kulturális élete és a múzeumügy szempontjából is - Balázs János a jeles cigány festőművész és író síremlékének felavatása és kiállításának megrendezése a salgótarjáni múzeumban. 2003-ban dr. Kovács Anna került a megyei múzeumigazgató státuszába (egyben a Nógrádi Történeti múzeum vezetője is lett). Az ő kutatásai alapján kerültek megrendezésre (a fentebb már említett) Balázs János irodalmi és képzőművészeti világát feltáró kiállítások, és jelentek meg a festő-költő kötetei is. A sajtómegjelenés szerzői szempontjait illetően érdekes, hogy amíg a korábbi évtizedekben megállapítható volt a leggyakrabban publikáló újságíró és múzeumi szakember személye, a 2000 utáni időszakban ez már korántsem egyértelmű. Alapos sajtó-szemléim során azt láttam, és vizsgálódásaim alapján azt állapíthattam meg, hogy az újságírók közül leginkább Szabó Gy. Sándor, Tarnóczi László (mindketten a Népszabadság nógrádi tudósítójaként is) és dr. Csongrády Béla (Nógrád Megyei Hírlap) vétette észre magát. Ugyanakkor a múzeumi szakemberek közül nyugdíjba vonulásáig (2007 március) még mindig dr. Szvircsek Ferenc volt a vezető publicista, mellette Bagyinszky Istvánné jelentkezett több írással (és mindkét szakember elismerésre méltó szerkesztői munkával is). 161
