Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Kőszeghy Péter: Krucsay uram kapcsán. Adalékok Mikszáth Kálmán történet/történelem-szemléletéhez vagy éppen máshoz
Sir Walter Raleigh felől olvasom, hogy ez a Towerba zárva, világtörténetének második részén dolgozott, midőn az ablaka alatt veszekedést hallott; de ugyancsak részt vett abban egy barátja is, kivel másnap beszélgetvén a civakodás felől, az általa nézete szerint pontosan megfigyelt esemény minden részletének ellene mondott. Elgondolkozva akkor arról a nehézségről, melybe távoli események hű leírása ütközik, mikor abban is tévedhetett, ami saját füle hallatára és szeme láttára történt, készülőben levő kéziratát megsemmisítette. Nem tudom, így kellett volna-e cselekednem nekem is? Kivált azért is, mert töb- bé-kevésbé hasonló esetnek tanúja voltam. Egy nyolc tagból álló politikai társaság mondta el egyenkint, fehér asztalnál a Tisza Kálmán bukásának történetét, körülményeit, okait és belső rugóit, de mind a nyolc szemtanú másképpen. És bizonnyal egy sem lett volna hű a nyolc előadásból egy kilencedik szemtanú előtt. Mindebből az a tanúság, hogy a kortársak számára, kortársról nehéz történelmet írni, vagy éppen lehetetlen. Mennyivel hálásabb egy a századok mohából kiásott régi alak! Ki szólhat bele, hogy milyen volt Gyöngyössy István vagy gróf Koháry István? A kézügyben levő adatok keretében úr az író hőse fölött, gyúrhatja, domboríthatja szabadon az alakját, a szemtanúk és a fültanúk különböző visszaemlékezései és megfigyelései nem kon- fundálhatják meg. Mindezekkel eleve számot vetve, mégsem azt a metódust választottam, hogy minden rávonatkozó adatot összehordva, jelentékenyet és jelentéktelent, jellemzőt és közömbösét, szénát, szalmát, azzal az igyekezettel, hogy mindez úgyszólván közjegyzői pedantériával legyen bizonyítva és kimutatva, hogy aztán e gezemicét kinevezzem életrajznak, s így aztán elérjem, hogy az olvasó mindent megkapjon és tudjon, ami Jókaival történt, amit mondott és csinált, csak éppen őt magát, az egyéniséget ne kapja meg. [...] Mindezeknél fogva bátran ki lehet mondani, hogy a legszebb festéket az igazság adja a megörökíteni szándékolt archoz. Nem a fotográfus-féle rideg igazság, hanem a művész igazsága.9 A fotográfus-féle rideg igazság kerülése és a legszebb festék keresése érdekes kijelentésekre készteti Mikszáthot. Miközben maga is használ forrásként Jókai-leveleket, kijelenti: .Jókainak azonfelül nincsenek levelezései, mint a régi íróknak. Nem állott senkihez oly kö9 Mikszáth Kálmán Összes Művei, 19 (szerk. Bisztray Gyula-KiRÁLY István, s. a. r. Rejtő István). Regények és elbeszélések, XIX, 1905-1906. Jókai Mór élete és kora, II, Budapest, Akadémiai, 1960, 186-189; http://mek.oszk.hu/00900/00945/00945.pdfdet0ltve: 2017. 09. 28.). Lényegében igen hasonlót dolgot mond a Helyreigazításban is, amikor arról számol be, hogy egy általa közhírré tett esemény miképpen jelent meg a sajtóban: „ez a nagy fantázia és arra a meggyőződésre vitt, hogy igazat talán nem is lehet írni.” Mikszáth Kálmán Összes Művei, 86 (szerk. Bisztray Gyula-KiRÁLY István, s. a. r. Rejtő István), Cikkek, tárcák, karcolatok; https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Mikszath-mikszath-osszes-muve-2A85B/cikkek- es-karcolatok-5186-kotet-40CD5/18 96-cikkek-tarcak-beszedek-8 6-kotet-5 5191 /mikszath-helyreigazi- tasa-5520D/ (letöltve: 2017. 09. 18.). 199
