Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Gerillák, dézsmatagadók és egyéb bűnösök (A megye fenyítő törvényszék működése 1848/49-ben)
Repetzky Ferenc pár nappal korábban, október 6-án érkezett vissza Nógrádba. Jankovich László alispán a következőképp számolt be erről a kerületi főbiztosnak: „Ezen perczekben midőn délután 3 óra vagyon, érkezett BGyarmatba Repeczky Ferenc Nógrád megyei vök lázadó kormány biztos, mint Komárom várából menekük honvéd tiszt, mindenek előtt jelentette magát az itt működő Cs. Kir. Katonai parancsnoknál ki is igazoló levelét átnézvén őt szabadon Mutsénba mint lakhelyére menni engedte, ottan leendő tartózkodását nékie megparancsolván; a nevezett egyén engemet mint megyei elnököt a megyeház kapuja előtt találva megszólított, s tisztelkedését tenni kívánó jelentkezett, ez azomban ákalam egyszerűen vissza utasíttatott... Az itteni lakosság eliszonyodva kerülte a’ véle való találkozást s hiszem adja az Isten fogja tenni egész Nógrád; mind azon által... szemmel való tartozását és tetteire leendő felügyelést Bnbla Károly szolgabíróra bíztam”.39 Nem sokkal később azonban a Selmecen székelő katonai bíróság letartóztatta, és több vizsgálatot indított ellene. A három elfogott mellett az ügyekben természetesen több gerilla neve is felmerült. A polichnói atrocitásnál megemlítették Újházi László főhadnagy, Pokorni Sándor alhadnagy, Filo János, Dobai István, Kabzányi Mihály csizmadia, „Kovács nevezetű festő fia” nevét. Az állatok elhajtásával és a gyetvai plébános kirablásával kapcsolatban rajtuk kívül Jeszenszky István, Bory Lajos, Bélák János és Kalmár Samu is gyanúba került. Velük kapcsolatban a losonci főbírót, Oroszi Sándort - mivel a legtöbb losonci lakos volt - kötelezte a törvényszék a személyleírások elkészítésére a körözés kiadásához. A Losoncon elfogott orosz tisztek ügyében kihallgattak több korábbi füleki tisztség- viselőt. így Kétszery István volt szolgabírót, Hacser János volt jegyzőt, Supák János volt füleki hadnagyot. Elmondásuk szerint egy Kulsiczky nevű gerilla Smid nevű orosz tisztet kísért Fülekre Kemény Károly társaságában, majd néhány nap múlva Heller Jakab és gerillái még hét tisztet vittek. Ezeket Füleken ellátták, majd 80 honvéd fedezete mellett Karancskeszin át Balassagyarmatra vitték, onnan tovább talán Komáromba, derült ki a vallomásokból.40 A fegyverek ügyét viszont lezárták. Volt 21 puska, melyet Bélák János, több tanú által ismert gerilla, a füleki városházára vitt. Ezeket szeptemberben átadták Balassagyarmaton a katonai hatóságnak. S voltak fegyverek, melyeket a füleki várban rejtettek el. Ez jelentős mennyiség lehetett, mert hét kocsit emlegettek, melyekről Ambrózy Gábor biztosnak volt tudomása. A törvényszék beidézte Ambrózyt, aki nyugtával igazolta, hogy a fegyvereket szeptember 22-én Húrban csapatbeli Szenodil Ferenc főhadnagy átvette és elszállította.41 Mivel az orosz tisztek és a fegyverek ügye is megoldódottnak látszott, a katonai törvényszékhez csak az orosz futár lelövésének ügyét terjesztették föl. Lakatos György még 1850 márciusában is a balassagyarmati börtönben raboskodott. Az 1849. november 3-án kiadott uralkodói pátens intézkedett a magyarországi bírói szervezet alapelveiről, amely következtében az igazságszolgáltatást teljesen elválasztották a közigazgatástól. A katonai bíróságok elkülönített feladatkörét azonban érintetlenül hagyták. 1850 tavaszáig itt zajlottak a politikailag kompromittáltak igazolási eljárásai is. 39 MNL NML IV. 104. Alispáni hivatal jegyzőkönyve 38. szám 40MNLNMLIV. 107. 129/1849. 41 MNL NML IV. 107. 144/1849. 98
