Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Irodalomtörténet - Kazareczki Noémi: Zubovits Fedor mint irodalmi hős – életének és utóéletének irodalmi aspektusai
mindenkori elnöke (más talán nem is vállalkozott volna erre a különös hivatalra), mert Zubovits Fedor kapitány arról volt nevezetes, hogy feltalálta a szárazföldi torpedót, rettenthetetlen bátorságáról legendákat beszéltek; néha egy hírhedt spadasszint táncoltatott meg, mintán krakélerségével hírnevet szerzett a fővárosban; máskor a vonatot állította meg olyan helyen, ahol annak megállni nem kellett volna, de Zubovits vonatra akart szállni..."77 Itt egy újabb tulajdonságából merített Krúdy, hiszen a kapitány volt az egyik legtöbbet párbajozó katonatiszt a Monarchiában. Herczeg Ferenc Zubovits Fedor halála után már név szerint is megemlékezett róla. A gótikus ház című művében az elmúlt világ legendás alakjaként mutatja be, és azt is megemlíti, hogy szegedi kisdiák korában ő volt a legkedvesebb hőse Toldi Miklós és Kinizsi Pál mellett. Szerinte olyan embertípust képviselt, aki nem tudna megélni a megváltozott magyar légkörben.78 Emlékezése kissé távolságtartó, ezzel szemben a kapitány Herczeghez írott levelei alapján baráti kapcsolatot feltételezhetünk.79 Eddig a nyomtatásban megjelent irodalmi művekről volt szó, ám 1935. február 27-én a viszonylag új kultúraközvetítő technikai vívmányban is megjelent, mégpedig Faragó Jenő80 81 rádióelőadásában. Az előzetes beharangozójában az Esti Kurírban nyilatkozott a szerző elbeszéléséről, és arról, hogy mely epizódját fogja felolvasni a rádióban. A híres-hírhedt Zubovits-féle Migazzi-kastélyban rendezett vendéglátások egyikét választotta. Azt is megemlítette a szerző, hogy éppen róla ír egy nagyregényt 20 ív terjedelemben, és annak egy részét fogja felolvasni a rádióban. Ez azért is érdekes, mert egy évvel később nem az általa írott mű, hanem Kellér Andor folytatásos regénye, a Rettenetes Fedor jelent meg nyomtatásban. A 8 Órai Újságban harmincegy részben jelent meg, majd ugyanezt leközölték a Tolnai Világlapjában is, egy évvel később.82 (5. kép.) Az utóbbi lap úgy reklámozta a cikksorozatot, hogy a mű könyv formában is megjelent, és három nyelven, ötvenezer példányban kelt el.83 Erről a kötetről jelenleg nincs tudomásunk. A születéstől a haláláig terjedő mű egy- egy epizódja kitért eseménydús életére. Zubovits mozgalmas életének egy-egy szeletét mutatja be, többek között megemlíti jelentősebb párbajait, peres ügyeit, találmányát, leánykérését, a „vörösökkel” szembeni ellenállását, és még sok más epi77 KRÚDY 1932. http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Krudy-krudy-gyula-munkai-l/vaci- utcai-holgytisztelet-valogatott-elbeszelesek-19311933-115BE/1932-11 A6F/orszagos-becsulet- birosag-11BEC/1-11 BED/(Letöltés: 2017.10.05.) 78 HERCZEG 1939. - http://mtdaportal.extra.hu/books/herczeg_ferenc_emlekezesei_2.pdf (Letöltés 2017.10.07.) 79 Visegrád, 1912.05.10. OSZK Kézirattár-Levelestár. (1954/97) 80 Faragó Jenő (1872-1940) vidéken kezdte hírlapírói pályafutását, majd 1894-től a Pesti Napló és 1901-1919 között a Magyar Hírlap munkatársa lett. Színdarabokat és operettlibrettókat is írt. 1919- 1930 között a 8 Órai Újság szerkesztője volt. 81 A vitéz huszár a rádióban. Esti Kurír, 1935.02.27./48. sz., 6. Sajnos azt nem tudjuk, hogy említett nagyregény valóban elkészült vagy sem. 82á Rettenetes Fedor. 8 Órai Újság, 1936.06.03./126.sz. - 1936.07.12./158.sz., Tolnai Világlapja, 1937.05.12./20. sz. - 1937.06.23./26. sz. 83 A Rettenetes Fedor. Tolnai Világlapja. 1937.05.05./ 19.sz., 30. 192
