Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Gerillák, dézsmatagadók és egyéb bűnösök (A megye fenyítő törvényszék működése 1848/49-ben)
A fegyverbeszolgáltatás mellett a másik fontos kérdés volt a Kossuth bankók forgalomból kivonása. Jankovich alispán ezt szeptember 23-án a lelkészek részére kiadott nyílt rendeletében - a fegyverek összegyűjtésével együtt - szabályozta. E szerint a kihirdetés után a lakosok „említett bankjegyeiket össze szedvén, az illető helybeli Elöljáróságnál tegyék le, az elöljárók rendes Lajstromba be írják minden állal adónak nevét, és a be adott summa mennyiségét, s az illyen Lajstromot két példányban elkészítve, az össze szedett pénzekkel együtt, ide B. Gyarmatra be hozzák, és az itten foglalatoskodó katonai hatóságoknak által odaadják. ”22 Bordolo tábornok hadikerületi főparancsnok október közepén Selmecen kiadott felhívása a katonai ruházat viselésének megtiltása mellett megismételte a bankjegyek beadási kötelezettségét. Valószínűleg ezért került első körben a fenyítő törvényszék elé az a jellegében polgári ügy, mely szerint Szöllösön fél házhelyet vettek 120 forintért, melyet a jegyző kezéhez kifizettek „akkor magyar Kossuth bankjegyekben midőn még kellő értékű forgalomban voltak, azonban később a mondott bankjegyek értéke szűntével az érintett összeget lepecsételve vissza küldötte. ”23 Az alispáni iratok között is található hasonló típusú panaszlevél. Ebből tudható, hogy Lónyabányán 1849. augusztus 25-én jött létre olyan üzlet, melyben egy pár ökröt adtak el Kossuth bankókért. Bár itt olyan kikötés is belefoglaltatott a kontraktusba, hogy „ha a magyar bank jegyek érvéntelené válnának úgy Lenhard Ádám az ökreimet vissza adja, mire ő rá is álhit. ” Mivel a bankjegyek érvényüket vesztették, azt az eladó visszaadta a vevőnek, de az ökreit nem kapta meg. Az alispán úgy intézkedett, hogy a panaszos a kerületi főbiztoshoz forduljon.24 Hasonló ügyeket 1850 elején tárgyaltak sorozatosan a polgári törvényszék ülésein. Szóba kerültek a Kossuth-bankók - igaz mellékszálon - abban az ügyben, melyet a fenyítő törvényszék a katonai törvényszékhez továbbított felségsértés gyanúja miatt. A semmiségből kinövő ügy júniusban kezdődött Pilisen, mikor tréfából katonai vezényszavakat mondtak egymásnak a kaszálók. A jelenlévő kanász ekkor a német katonai gyakorlatot dicsérte, és „felemlítve azt, hogy vissza keü jönni az előbbeni időnek, s a király csak király marad. ” Erre Papp György, a vád szerint, durva káromkodásban tört ki. Hogy mit mondott, hónapok múlva a tanúk többféleképpen adták elő: „a Király már eleget kihordott az Országból” megjegyzéstől a „B....m a Király nagy orrú Krisztusát, b...a meg a földön fekvő öreg annyát, nem lesz többé Király, úgyis kihordta a sok kincset a rósz bankókkal szúrta ki az Ország szemét” kijelentésig. „Egyébként általáéban megjegyzik a tanúk - áll a jegyzőkönyvben - mi szerint Papp Györgyöt mint józan csendes viseletű embert ismerték hat év óta, a mióta tudni ülik Pilisben lakik. ” Akkor miért került elő öt hónappal később az ügy? És miért akartak felségsértési pert kanyarítani belőle? Lehetséges, hogy igaza van a vádlottnak, aki megjegyezte: a jegyző unszolására adták föl, mivel az haragszik rá, mert „nejét azért mivel össze hunczfutalta, megütötte. ”25 Két olyan ügycsoport volt, melyet hosszan tárgyalt a fenyítő törvényszék 1849 őszén. Az egyikről a következő összefoglalót adta az alispán a királyi főbiztosnak: „Törvényszékeink majdnem folytonosan tartanak, sok munkát ád a muszka tábor után menő mar22 MNL NML IV. 102. Nyílt rendelet minden vallási! t. ez. Lelkészekhez. 1849. szeptember 23. 23 MNL NML IV. 107. 105/1849. 24 MNL NML IV. 104. 1849. október 7. 25 MNL NML IV. 107. 108/1849. 94
