Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2017. Tanulmányok a 70 éves Praznovszky Mihály tiszteletére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 40. (Salgótarján, 2017)
Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: Gerillák, dézsmatagadók és egyéb bűnösök (A megye fenyítő törvényszék működése 1848/49-ben)
XL. KÖTET TÖRTÉNELEM A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2017 GERILLÁK, DÉZSMATAGADÓK ÉS EGYÉB BŰNÖSÖK (A megyei fenyítő törvényszék működése 1848/49-ben) CS. SEBESTYÉN KÁLMÁN Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára, Salgótarján Azon a napon, október 5-én, amikor befejeződött Komárom várának átadása az osztrákoknak, báró Andreánszky Sándor császári-kerületi főbiztos Balassagyarmaton hirdetményt tett közzé. Azért, hogy „az ezen megyében hosszabb ideig folytonosan tartott anarchiális állapot megszüntetése, rend és csend helyre állítása iránt intézkedve” legyen, felállította újra a polgári és fenyítő törvényszéket az alispán, Jankovich László elnöklete alatt.1 Nem új intézmény ez. A hagyományos nemesi vármegye keretei között a 18. század végén a közigazgatástól elkülönülő igazságszolgáltatás szervezete volt. Működése 1848- ban is folyamatos, sőt az 1848: 9. törvénycikk nyomán felszámolt úriszék súlyosabb ügyeit is a megyei törvényszékekhez rendelték első fokra. Abban az évben havonta két- három napig folyamatosan intézték az ügyeket november végéig. Utalásszerűén azt is tudjuk, hogy 1849 első, zaklatott hónapjaiban is ténykedett a bíróság: hivatkoznak februári és májusi ülésre, majd a nyári hadjárat időszakból augusztusi végzésre. 1849. július 2-án a megyei állandó választmány arról döntött, hogy a „végrehajtó tiszti kara’ bíráskodás könnyítése tekintetéből - oldala mellett társbírákul használandó tiszteletbeli esküdtekké” nevezi ki több tagját.2 A rendkívüli helyzetre tekintettel július 24-én Losoncon, Repetzky Ferenc kormány- biztos aláírásával közzé tett rendelet a bíráskodás még szigorúbb fokáról intézkedett. „Tudtál adom Nógrádmegye Közönségének - az illető megyei Elnökség útján életbe léptetem - rendkívüliig fel állítom, a kormány által rám ruházott hátaimnál fogva a’ rögtön ítélő büntető eljárást. ” Az első tárgyalását augusztus 1-jében határozta meg. Nem sokkal előbb, július 29-én Básthy Miklós ideiglenes megyei einök közleményben tudatta, hogy a bíróság elnökeinek Básthy Barnabást és Laczay Károlyt nevezték ki. Kilenc pontban foglalta össze a bíróság hatáskörét, eljárásrendjét.3 Mindez arra volt válasz, hogy a császári hadsereg július 1-től működtette a haditörvényszéket hasonló feladatkörrel. A megyei rögtönítélő bíróság működésére azonban már nem maradt idő. De a megyei fenyítő törvényszék üléseiről is jegyzőkönyv 1849-ből csak a szabadságharc teljes leverése 1 Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL NML) IV. 104. Nógrád vármegye alispánjának iratai. Alispáni hivatal jegyzőkönyve 35. szám 2 MNL NML IV. 102. Nógrád Vármegye Állandó Választmányának iratai. Nem iktatott iratok - törvények, rendeletek. 1849. július 2-iki ülés kivonata 160. szám 3 MNL NML IV. 102. Törvények, rendeletek 1849. július 24., Hirdetmény 1849. július 29. 88
